Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)
I. A DRÁMAISÁG PARADOXONJAI
Ezek után áttérhetünk a drámaiság másik sikjára, a megjelenítés, a szinrevitel dramaturgiai elveire. Ez voltaképpen a néző előkészítése a bekövetkező drámai élettény teljes átélésére. Törvényszerű, hogy a színjáték magát az élettényt olyan oldaláról mutassa meg, bontsa szét, engedje részleteiben és egészében látni, hogy mély hatását, tartalmi erőforrását átadhassa a nézőnek, és végül ugy zárhassa a történet bemutatásét, hogy annak utóhatása hosszú ideig kisérje el a nézőt. így pl. a váratlanu l betoppanó, kellemetlen ismerős maga is hatásos jelenet. De ha ezt azzal készítjük elő, hogy éppen egy kellemes ismerőst várunk, és helyette kopogtat ajtónkon, akkor ez a kontraszthatá s még erősebben emeli ki az eredeti drámai jelenség hatását. A tény ugyanaz, csupán a befogadás feltételei váltak kedvezőbbé. Ez a sok "fogás" azonban abból az elemi tényből nőtt ki, hogy bizonyos események "hatással vannak" a nézőkre. Honnan veszi a dramaturgia a néző elkészítésének,vezérlésének eszközeit? Magából az életből. Szabályainak egyik csoportja pl. a felfedezés feszültség e . A késleltetés, a sejtetés, a kiderülé s egész mechanizmusa a színpadon már régen kialakult technika. Az életben azonban elemi tény: az emberi kíváncsiság,' a szenvedélyes keresés, nyomozás velejárója. Csupán meg kell fordítani a sorrendet: ugy kell tenni, hogy a néző azt higyje, hogy ő keres és ő fedez fel összefüggéseket, és nem mi mutatjuk meg neki ezeket fokról fokr a. De ez a fokról fokra már az előkészítés, fokozás, késleltetés és poén kirobbantás dramaturgiai művészetét jelenti. Azokat a hétköznapi manővereket emeli művészivé, pszichológiailag tipikussá, hatásossá, melyek az életben szürkén-egyszerüen hatnak, de kiemeltségükben és kristálytiszta mivoltukban a drámai életanyag röntgensugaraivá, látható eszközeivé válnak. Ugyanilyen szerkezetű egy másik alapvető dramaturgiai eszköz, amikor a néző többet tud, mint a cselekményben résztvevő szereplők. Mi tudjuk, hogy Tartuffe gonosz, - 29 -
