Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)
VI. A SZÖVEG SZÍNPADI ÉLETE - 2. Szó és gesztus
pán a jelenetek csillogó csúcspontjain jelenik meg. Ami ezekből a példáiból lényeges,az a következő: a drámai dialógus értelme mindig más, mint az őt kisérő, kiegészitő, cáfoló, értelmező vagy háttérként átértelmező gesztusé. A drámai szöveg akkor jó, ha önmagában kiss é értelmetlen,ha nem mond el mindent, pontosabban: a legfontosabb dolgokat valahogy körülirja, kihagyja, elnagyolja, - és a gesztusra bizza. A rossz drámairó olyan szöveget ir, amelyben a szereplők elmondják, hogy ők kik is voltaképpen. Julius Bab gúnyosan irja, nögy nincs nevetségesebb jelenet annál,mint amikor a szűzi hajadonok elmesélik, hogy ők milyen szüziek és ártatlanok, (Érdekes műfaji probléma egyébként, hogy az önjellemzés viszont a regény egyik legdrámaibb fogása lehet. Dosztojevszkij hőseinek állandó önvizsgálata és önleirása cseppet sem hat olyan komikusan, mint az előbbi példa, ellenkezőleg: dráma i hatású. Csakhogy: a regényen belül! ) Ez a példa rávilágit a drámai beszéd mélyebb rétegeire is: bizonyos jelenetek értelme, funkciója csupán a szin^adon látva derül ki - olvasas közben érthetetlen. Büchner Woyzekj e pl,-noha beszámitjuk befejezetlenségét olyan jelenetek sora, amelyeknek - ha olvassuk - csupán elmosódott értelmét tudjuk felfedezni, amikor azonban szinen látjuk, vagy hosszabb munkával elképzeljük a szini megvalósítás színpadképét, azonnal megvilágosodik a hiányzó értelmi mozaikkockák helye is. De ilyen szerkezetűek a görög tragédiák, főként Aiszkhüloszéi, Shakespeare nagy tragédiái, ilyen a Borisz Goduno v, és ilyen szerkezetű Brecht szövegkezelése is. (Tennessee Williamsnél ez a módszer már problémátikusabb, noha formálisan ott szintén hasonló dialógustipust láthatunk.) Csupán a francia könynyedségü szinpadi nyelv felejtette el ezt a műfaji követelményt, mely pedig a szini hatá s, a játszhatóság, tehát a szinház követelménye volt a műfajjal szemben, de a franciás drámaszerkezet mindig is a szini-nézőtéri köve- 178 1