Sz. Szántó Judit: Korunk drámai formái (Színházi tanulmányok 13., Budapest, 1966)
III. Kísérletek a drámai forma kiszélesítésére: epikus és lírai törekvések a mai drámában
mus óta egy lényegében drámaiatlan szemlélet kifejezései. Ez a szemlélet a valóság harmonikus látásából fakadó szintetizáló képesség hiján kivanja széttörni a dráma formai fegyelmét; az epikus megoldások annak elleplezésére hivatottak, hogy az írók nem tudják, illetve, elméletileg megalapozott okokból, nem is akarják kibányászni a valóság anyagából a dráma két alapkövét: a tipikus szituációkat és a tipikus jellemeket. Ezért az epikus elemek térhódítása fegyverletételt jelent a mai valóság drámailag kétségkívül bonyolultabban kiaknázható jelenségei előtt; az irók elfogadják, hogy az emberek cselekvőképessége beszűkült, hogy a konfliktusok elszemélytelenedtek, hogy az élet nem kinál olyan szituációkat, amelyeken belül a döntés, a választás általános érvényűvé emelhető. Ezektől a fajta epizálási kísérletektől azonban alapvetően különbözik az a drámairól életmű, amelyet mégis épp létjogosultságuk bizonyítására használ fel a polgári és ujabban időnként a szocialista szándékú esztétika is: a Bertolt Brechté. És ebben az értelemben a brechti epikus dráma értékelése a mai dramaturgia egyik legdöntőbb kérdésévé emelkedik. Véleményünk szerint a brechti ut elbírálásában két alapvető szempontot kell figyelembe venni. Az első: a brechti epikus drámának, minden külső, formai hasonlatosság ellenére,semmi köze azon drámairól kisérletek legtöbbjéhez, amelyek ma égisze alatt világszerte folynak. A brechti epikus dráma ugyanis mindenekelőtt és elsősorban dráma. Dráma, mert irója feltétlenül hisz a társadalmi ellentmondásokat tükröző emberi szituációk és konfliktusok ma is változatlan fennállásában, az ember cselekvőképességében és társadalomformáló szerepében, a szinház társadalmi funkciójában; dráma, mert irója a világ jelenségeit nem "epikus" egymásmellettiségben, hanem szerves összefüggésben, ok-okozatiságban érzékeli, tehát a valóság bonyolult szövedékébe szemléletének segítségével rendező elvet képes