Sz. Szántó Judit: Korunk drámai formái (Színházi tanulmányok 13., Budapest, 1966)
IV. Sejtelmek az új szintézisről
Az "illúzió" kifejezésnek a mai dramaturgiai terminológiában rendkivül pejorativ mellékzöngé je van; annál modernebb csengésre tett szert az "elidegenitésnek", az "illúzió megtörésének" terminusa. Holott a szinbázi néző sajátos pszichológiájának következtében a szinbázi élmény mindig is illúzió és elidegenítés, élmény és játék, átélés és távlat-tudat meghatározott ellentmondásán nyugodott, és igy például Brecht leggondosabban kidolgozott elidegenítési módszerei sem tudták útját állni, hogy a néző,ha kritikusan is, de ne érezzen egyet az olyan remekbe formált drámai alakokkal, mint Kurázsi mama, a néma Kata, Sen Te vagy Gruse Vahnadze. A lényeges kérdés az volt és az ma is, hogy milyen minőségű, milyen tartalmú élménybe vonja bele nézőit a szinjáték. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a közönség átélőkészségének és -képességének feltételei mára megváltoztak. A fejlettebb ízlésű nézők csak akkor hajlandók átadni magukat a szinbázi élménynek, csak akkor készek együtt élni az ábrázolt alakokkal, ha a mü értelmi-gondolati tartalma valóban korunk színvonalán áll. Az élmény iránti igény nem csökkent, de megnőttek azok a kívánalmak, amelyek az élmény gondolati tartalmára vonatkoznak. Vagy is: növekszik azoknak a nézőknek a száma, akiknek élményszomját nem lehet többé üres mutatványokkal, külsőleges áldráma is ággal kielégíteni, akik az élményt csak érzelmigondolati egységben fogadják el, s ebben az értelemben a brechti életmű tanulságainak megszivlelése elsőrendűen fontos minden drámaíró számára, függetlenül attól, hogy mennyiben hive az elidegenítés technikájának. A közönségigény ilyen jellegű alakulása szükségszerű terméke a XX. század egész fejlődésének, a társadalmi és politikai változásoknak csak ugy, mint a tudomány és a technika (nem utolsó sorban a színházi technika) szédületes forradalmának^ mindezek a tényezők, párhuzamosan az információs forássok állandó bővülésével, rohamosan alakítják át az Ízlést és a gondolkodást is. Módositja a
