M. Császár Edit: Színháztörténetünk társadalomtörténeti összefüggései (Színházi tanulmányok 12., Budapest, 1965)
A színpadi szövegmondás felidézése
egy, helyesebben két uj szinházhelylség akusztikai viszonyaihoz; mind a kettő - Várszínház és az első Nemzeti kitűnő akusztikájú terem önmagában, de magasabb, nagyobb szinpadterű, mint amit a vándorláskori színészek megszoktak. Rendkívül fontossá válik, hogy egy-egy szinész jól artikuláljon. A magyar szinpadi beszéd 3t ilusa voltaképpen 1833-ban, ill. 1837-ben, az adott viszonyokhoz képest alakul ki. Szurrogátum a hibátlan, noha esetleg aránytalanul lassú tagolás és a lehetőleg erős orgánum. Minél gyengébb egy-egy előadó hangja, annál inkább rá van kényszerítve az erősen artikulált, lassú szóejtésre. A szép szinpadi beszéd megtanulása a magyarok számára azért is volt különösen nehéz, mert a harmincas években nem voltak még jó szövegeik. Magyar szinész számára, ha nem a legkönnyedebb bohózatról volt szó, csak két lehetőség kínálkozott: a fordítások nyakatekert prózája és a jambus, amihez még nem szokott hozzá. A szerepek a legtöbb szinész kezébe kiirva kerültek. Az egész darabot - a szinmü-kiadás Endrődy és az Erdélyi Színműtár hősi ideje óta úgyszólván teljesen megszűnt és az Akadémia csak a harmincas évek derekán látott újra efféle munkához - a szinész 27. csak a próbán hallotta. Próba kevés volt. '* Nem egyszer tisztában sem volt teljesen szerepe jellemével, hiszen szerencsés esetben elég volt, ha a végszókat megjegyezte; a többi ment, egy kis rutinmunkával. így aztán bizony nem egyszer, nem is csak másodrendű erőkkel, előfordult, hogy a saját szavaikkal megfogalmazott szöveg saját értelmezést is nyert. Mindezekről a Honművész . majd a Bajza-Vörösmarty-Toldy triász panaszai emlékeznek meg. Hogy azonban színházaink a pesti irodalmi igényekkel lépést tarthassanak, rövidesen meg kellett tanulniuk jambust is mondani. És pedig olyan irók, fordítók jamb usait, akiknek a szinpadi beszéd problematikájáról sejtelmük sem volt. Magyar szinész legkönnyebben olyan jambikus sort tudott volna szépen elmondani, ahol a hangsúlyos szavak a
