Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
I. A SZÍNJÁTÉK MŰVÉSZETÉRŐL - 2. A színjáték művészetének néhány sajátossága - c/ A dinamikus komplex kép összetevői
rászat, tánc, rozmár, hang, gesztus, muzsika, ige, építészet, szimbólum, uj geometriává keveredik..."54. ugyancsak ő rendezte meg 1959-ben Arrabal Orchestration Théâtrale cimü összeállítását, amelyben egy olyan dramatikus látványosságot kivánt megvalósítani, amely kizárólag absztrakt háromdimenziós alakzatok mozgásából állt, melyek közül némelyik gépi uton, némelyik táncosok által -mozgatott volt. 55. Ez az ember-nélküli világ nyilvánvaló módon embertelen világ is egyben. Semmiképpen sem tesz eleget annak a teljesség-igénynek, amely nélkül a szinház és színjátékművészet döntő sajátossága is hiányzik. Ez az alkotói módszer, ha annak lehet nevezni, nem gazdagítja, hanem szegényiti a világról alkotott képet, mert még csak szándékában sem áll, hogy emberi gondolatokat vetítsen rá a szinpadra vitt és ott mozgatott tárgyakra. Pedig, mint már mondottuk, a szÍnpadon megjelenő állatfigurák, a bábok, de bizonyos esetekben a tárgyak is képviselhetik az embert, akár megelevenednek, mint Mae ter lick Kék madar ának Kenyere, Vize és más szereplői, akár az alkotó sikerülten realizált szándékából antropomorfizálódnak (mint néhány kitűnő modern bábmüvészeti produkcióban)• Ha ez az antropomorf izálódás, az embervolt kivetitése nem történik meg, a színjáték zsákutcába kerül, funkcióját vesziti el. Fejezetünk összefoglalásaképpen: a dinamikus komplex kép összetevőiként az embert (és társadalmát), valamint az őt körülvevő világot, környezetét jelöltük meg. Az ábrázolás, az érzékeltetés és megjelenités eszközeiként pedig az első tényezőnél a megjelenést (magatartás, maszk, jelmez) , a mozgást (mindenfajta formájában) és a beszédet (szintén a legváltozatosabb, közte énekes megjelenési formájában) - második tényezőjénél pedig a vizuális, illetve akusztikus környezet informativ lehetőségeit elemeztük. Végül a környezet színpadi érzékeltetésének néhány túlzó torzulását ismertettük és vitattuk meg.
