Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 3. A változó világot jelentő színpad - c/ A veszélybe kerülő ember: a dráma
ra, a War renne Vivie-je, a Pygmalion főhőse és a Sirály önálló művésszé érő Nyinája körül. Természetesen itt lehet nyilvántartanunk a szocialista forradalom győzelméről szóló müveket is a Páncélvonat tól a Leszámolás ig. Az operett sem nélkülözi ezeket a vonásokat: a Cigánybáró még talán túlságosan is romantikus hangvételétől a Dohányon vett kapitány on és a Szabad szél en át egészen a Bécsi -diákok ig. Tan azonban jócskán olyan szini alkotás is, amely ugyan szintén a veszélyből való megmeneküléssel végződik, de ennek a menekülésnek nincsen objektiv társadalmi alapja . Éppen ezért a megoldásokat illogikusnak, erőltetettnek, giccsesnek érezzük s a legtisztességesebb esetekben is ugy Ítéljük meg, hogy valamilyenfájta társadalmi " Wunschtraum "-ot fejeznek ki: irreális megoldást előlegeznek, hiszen az alapkonfliktus megalkuvásmentes kibontása, végigküzdése a megsemmisülésbe vezetné hőseit. Ennek a kategóriának a dramaturgiai mechanizmusa a 11 de us ex machi n a" . Igy menekül meg Iphigenia Aulisban . majd testvére a Taurosok kezéből, ez a szemlélet hamisitja meg a feudális kor paraszti világát a pasztorál ok verses-zenés kerteûskéjévé (bergerette, dramma rusticale, favola pastorale, foresterie, opera marittima, Dramatische Schäferei, Feldspiele, Intrigenpastorale, Pastoralkomödie, Villancico és még egy sor elégikus-idilli mü a XVI-XVIII. században), ez a szemlélet uralkodik el a nemesi erkölcskódex tulhajtottságával a szentimentális barokk operák on és hat egészen Meyerbeerig; de ezen alapul az olyan müvek váratlan fordulata, mint Az élet álom királyfijának megtérése, a School for Scandal megbocsátó-elkenő befejezése, a Bölcs Náthán eszményitett, felvilágosultan cselekvő alakjainak kiengesztelő döntése, mint a tragikomédiák mesterségesen bonyolított cselekménysora, a polgári comédie larmoyante illetve sentimental comedy érzékenysége. Sajnos, ide kell sorolnunk a magyar szabadságharc utáni drámairodalmunk jórészét, a Proletárok, Strike. Lelenc , majd a Sárga li-