Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)

II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 3. A változó világot jelentő színpad - A/ A színjáték szerkezete

uj dramaturgiát, amelyet egyébként egy most alakulóban lé­vő "uj konvenciónak" nevez: "Ha egy jó darabhoz ügyesen szerkesztett mese kell, ugy ezeknek a daraboknak nincsen emlitésre méltó meséjük vagy cselekményük; ha egy jó dara­bot jellemző erejének és motivációjának mélysége alapján Ítélnek meg, akkor ezekben a darabokban gyakran felismer­hető tlenek a jellemek és szinte mechanikus bábokat állita­nak a közönség elé; ha egy jó darab nem nélkülözheti a teljesen kifejtett témát, amelyet rendesen exponáltak és végül megoldanak, ezeknek a daraboknak gyakran se kezdete se vége; ha a jó darabnak az a célja, hogy tükröt tartson a természetnek és pontosan megfigyelt vonásokkal ábrázolja a kor erkölcseit és modorosságait, akkor ezek a darabok gyakran álmok és lidércnyomások visszfényének tűnnek; ha e Sy jó darab szellemes szócsatákra és jól poentirozott párbeszédekre épül, akkor ezek a darabok gyakran csak 2 5 összefüggéstelen motyogásból állanak." A sorok szerzője mindezt természetesen nem elmarasztalásnak, hanem defini­ciónak szánja. Mi sem volna egyszerűbb, mint megjegyezés nélkül elvetni a fentismertetett álláspontot. Ezt azonban két okból mégsem tehetjük meg. Az első ok az, hogy maga ez az elmélet is már egy meglévő gyakorlat alapján szü­letett, magyarázni-megértetni-igazolni igyekszik egy vi­lágszerte vitatott alkotói módszert, irányzatot. A másik ok az, hogy mint a mostani évtizednek egy valóban létező gyakorlata és elmélete, elkerülhetetlenül igényli a szin­játéktipusok dramaturgiájában való tárgyalását, annál is inkább, mert látszólag teljesen ellene mond mindenfajta tudatos alkotói munkának, eleve lehetetlennek itéli a szinpadi mü szerkesztettségét• Véleményünk szerint azon­ban, a saját elméletével ellentétben, az un. abszurd mü­vek határozottan tudatos alkotómunka eredményei, szerkesz­tett müvek, még abban is hasonlatosak a színjátékok eddigi alkotásaihoz, hogy szerzőik valamilyenfajta sajátos hatást kívánnak elérni nézőiknél - kétségtelen, hogy másfajta ha-

Next

/
Thumbnails
Contents