Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)
II. DRÁMÁK ÉS PROBLÉMÁK - c/ Az ember a társadalomban és a drámában
ugyanannyira terheli a szerzőt is. "Arnold Wesker a Tyúkle ve s gerslivel cimü drámában szelid, elnéző megértéssel pillantott vissza arra a nemzedékre, amelyet még szenvedélyre gyújtott a politika." 25 * "A Tyukleves gerslivel a megszervezett és orosz mintára épülő szocializmusból való 26 kiábrándulást mutatja meg." A dráma "társadalmi sikon azt mutatja be, hogyan veszti el céltudatát a munkásosztály a szocialista kormány és a jóléti állam fellépésével... Ha egyéni sikon a dráma egy 'quod erat demonstrandum*-mal zárul is (amilyen az apa, olyan a flu), a társadalmi mondanivaló sikján csak egy kérdőjelet találunk." 27, A kritikák Sarah végső hitvallását szemmé Hatható an egyértelműen 'quantité négligeable'-ként kezelik, holott Wesker ezt szánta a krónika betetőzésének, végkicsengésének: szándékainak ilyen szöges félremagyarázása azonban nem véletlen. Akárcsak Osborne Rice-családja, Kahnék sem elsősorban önmagukban érdekesek; Wesker az egész korabeli munkásmozgalom szimbolikus illusztrációjának szánta sorsukat. Ez az illusztráció pedig valóban csak a negativ állomásokat emeli ki (az 1936-os kép diadal mámora csak még hangsúlyosabbá, még csüggesztőbbé teszi a hanyatlást), és lényegében meghamisítja a munkásmozgalom történetét: ami egy-egy fázisra kiszakitottan igaz, az nem általánosítható a tárgyalt husz év egészére* A polgári kritikusoknak a maguk módján igazuk van: a dráma válóban elkeserítő és kiábrándító képet fest a munkásmozgalomról, hiába igyekszik Wesker egyes művészi mozzanatokkal - Sarah hősi alakjának megrajzolásával, az elkispolgáriasodott Monty jellemzésével stb. - a mérleg másik serpenyőjét is megterhelni. Sarah végső hitvallása ezen az egyensúlyi helyzeten mar nem tud változtatni; ez a hitvallás mint dokumentum, mint 25. Laurence Kitchin. I. m. 56. o. 26. Bamber Gascoigne: Cook's Tour . Spectator 1961. július 7« 27. John Rüssel Taylor. I. m. 145., ill. 147. o.
