Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)
III. KIK ÁLLNAK BRECHT MÖGÖTT?
lődésével és, mindenekfölött, emberségévelA felsorolt tulajdonságok természetesen döntő jegyei Brecht nagyságának, de egymagukban soha nem tudtak volna remekmüvekben kikristályosodni, ha nem a brechti világszemlélet fogja őket egységbe. Anélkül, hogy e tanulmány keretein belül Brecht életmüvének bővebb elemzésére kitérhetnénk, hadd mutassunk rá néhányra azon okok és lehetőségek közül, amelyek Brecht széles körben gyűrűző félreértésére és félremagyarázására módot adnak. Elsőrendű fontosságú nyilván az a, már említett ok, hogy Brecht lebirhatatlanul terjedő vonzásának láttán a polgári esztétikának valósággal létkérdése, hogy ezt az irót, aki lényeges tételeiknek eleven cáfolata, magához szelídítse • További lehetőségeket nyújt azonban magának a brechti életműnek néhány művészi jellegzetessége is. Igy Brecht már kora ifjúságától arra törekedett, hogy a polgári világ visszásságainak ábrázolását "mi to szókban 1 * szublimálja; egész irói alkata szöges ellentétben állt minden naturalista hajlammal, és a legkonkrétebb életjelenségekben is meg tudta látni - épp egyre szilárdabb marxista felkészültsége segítségével - a tipikusát, az átfogó érvényűt, az absztrahálható társadalmi lényeget. Legnagyobb alkotásai, a Galilei élete , a Jó embert keresünk , a Kaukázusi krétakör , a Courage mama vagy a Puntila ( Herr Puntila und sein Knecht Matti . 1940-41) történelmi miliőbe helyezve vagy a parabola síkján keresik a választ a kapitalista társadalom legdöntőbb kérdéseire, mindenkor az ember szemszögéből, és mutatnak, válaszképpen, e társadalom megdöntésének elkerülhetetlensége felé. A szublimálás és a konkrétság e kristályos szintézise a lényege Brecht zsenialitásának, és ezt a szintézist minden kongeniális Brecht» előadás természetesen bontja ki; de ez a sajátos művészi módszer egyben alkalmat ad azoknak, akiknek ez érdekében 1. Bamber Gascoigne. I.m. 208. o.
