Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)

II. DRÁMÁK ÉS PROBLÉMÁK - d/ Két különválasztott témakör

amelyek az apácák - egyébként szintén hátborzongató talá­lékonysággal motivált - hisztérikus vádaskodásán tul a fi­atal papot a máglyára juttatják: az egyház vérszomjas ha­talomféltését a terjedő felvilágosodás eszméivel szemben, a felvilágosodástól ugyancsak rettegő feudális monarchia cinikus és könyörtelen céltudatosságát, a középkori, sko­lasztikus szinezetü áltudomány féltékeny irigységét ­amely a két helyi feljelentőben, a kirurgusban és a bor­bélyban, a per közvetlen elindítóiban testesül meg -, vala­mint Grandier természetes szövetségeseinek, a haladó pol­gári erőknek a korra feltétlen jellemző gyengeségét. A frontoknak és küzdelmüknek kidolgozásában a dráma hibátlan analizisról tanúskodik} jellemző, hogy az egyetlen vitat­ható pont: az ügy, amely Grandier-t szövetségeseivel, a városka főbirájával és polgármesterével összeköti - az ősi helyi erődítmény lerombolásának megtagadása - sem csorbit ja ezt az egyensúlyt, olyan módon, ahogy Morus Tamás ügye Bolt drámájában az egész konfliktust kompromittálta} még­pedig nemcsak azért nem csorbítja, mert mint a feudális monarchiával szembeni polgári ellenállásnak egy primitiv, a kellő tudatosság hiánya következtében helytelenül megvá­lasztott formája, önmagában is megállja a helyét, hanem elsősorban azért, mert Grandier-nak és szövetségeseinek ügye egészében egyértelműen igaz ügy. Az ábrázolás dialek­tikus harmóniája csak a dráma második felében billen meg, mégpedig egy döntő ponton: az addig hibátlanul, sőt bravú­rosan megmintázott hős, Urbain Grandier beállításában, aki egészen eddig a pontig John Proctor egyenrangú drámai ro­konának mutatkozott. Grandier, aki mindaddig felvilágoso­dott, alapvetően egészséges lelkű emberként állt előttünk, aki szenvedélyesen szerette az életet, a természetet, a földi örömöket, a szerelmet, akinek vallásossága a derűs voltaire-i deizmus egy változata volt s aki istenben is az embert, a természetet imádta és gyűlölt és provokált min­den szellemi sötétséget, középkori maradványt, itt hirte-

Next

/
Thumbnails
Contents