Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)

I. SZÍNHÁZI CSODA EGY "JÓLÉTI ÁLLAMBAN"

A pozitiv negatívumok azonban nem tölthetik be egy olyan ember életét, aki érzékeli az idők kizökkentségét. A pozitívum - vagyis a cselekvés - útja Jimmy számára elzárva; s az energia kötekedésben, hepciáskodásban, szadi sztikus-mazochisztikus játékokban, vagy, legjobb e

setben,maró, igaz, de tehetetlen és elégtelen részbirálátokban vezetődik le. (Későbbi kérdés, de rövid felvetése már itt is kínálkozik : igaza van-e a kritikának akkor, mikor Jimmyben csak ezt az ellenszenvességet látja és birálja? Hogyan érezhet egyätt a néző valakinek a szenvedésével, s e szenvedés indokolt, rokonszenves voltával, ha maga az alak drámai létének legfőbb mércéjén: tetteiben könnyűnek bizonyul? Ilyea problémák az uj angol drámában nemcsak Jimmyvel kapcsolatban merülhetnek fel; előfordulnak olyan változatok is, amikor a hős siralmas tehetetlensége, kisszerüsége, látszólag égbe kiáltó naivitása kelt ellenszenvet, legyenek bár e vonások bármily precízen indokoltak. Az ellenszenves vagy többértelmü pozitiv hős nem uj jelenség a drámatörténetben; de mindenkor az iró valóságszemléletének mélysége és az iró művészi képessége együtt dönti el, hogy a tipikus szituációhoz tipikus hőst tud-e választani, és hogy a hősben a csakis rá jellemző egyéni vonások dialektikus harmóniában hangolódnak-e össze azokkal a vonásokkal, amelyek a tipikus szituáció hordozójának szerepére alkalmassá teszik. A mai nyugati, s igy az angol dráma is súlyos gondként küzködik a hös kérdésével, éppen az egyes ember előtt álló társadalmi, cselekvési lehetőség, az elidegenedés egész, bonyolult problematikája miatt. Igen sok esetben a hős egyéniségének végletes elfajulásai - akár a teljes elszürkülés, akár a teljes gátlástalanság, a gyökértelen "szinesség" irányába - kimutathatóan a való ságszemlélet fogyatékosságaiból erednek. Osborne esetében azonban a hős szélsőséges elutasítása nem látszik indokoltnak. Kétségtelen persze, hogy a perspektíva hiánya - nem a főhősben, hanem magában az Íróban - átüt a figu-