Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)

II. DRÁMÁK ÉS PROBLÉMÁK - d/ Két különválasztott témakör

embertelenek és véres kezüek, mint azok, akik ellen moz­gósítani akarnak. A bukásnak és a harmadik katona halálá­nak is közvetett és igazi oka azonban Musgrave messiás­tudatának embertelenségében, elvakultságában rejlik. Az őrmester megrögzötten hisz isteni küldetésében, megszál­lott, korlátolt fanatizmussal készül a nagy jelenetre, ellegyinti az emberi gondokat és problémákat, igy a sztrájkkal való foglalkozást is, és valami tébolyult lo­gikával a gyarmati forrongás megtorlása során megölt öt bennszülöttért cserébe ötször öt embert akar megölni Ang­liábané Kudarcának végső rugója tehát az, hogy az erősza­kot erőszakkal akarta megszüntetni. Arden, aki minden mü­vének kiadásához magyarázó előszavakat kénytelen irai, mivel az előadások visszhangjából láthatta, hogy drámáit igen sokféleképpen és többnyire szögesen ellentétes módo­kon értelmezik, a Musgrave őrmester táncá hoz irott beve­zetőjében (London, Methuen and Co LTD, I960) kijelenti, hogy az erkölcsi tanulság és az iró álláspontja egyaránt Attercliffe közlegény magatartásában keresendő, aki mind­végig elitéli nem Musgrave végcélját: a háború megszünte­tését, hanem módszereit, és minden öléstől és erőszaktól irtózva szelid, békülékeny pacifizmust hirdet. Ha ez igy van, akkor Arden békevágya sápatag és káros defetizmusként lepleződnék le; a mü azonban ezt a mondanivalót sem sugá­rozza egyértelműen. Attercliffe arculata homályban marad, mert neki önálló problémája, programja, elképzelése nincs; a drámában Musgrave magatartása az érdekes. Ez a magatar­tás azonban semmilyen vonatkozásban nem tud tipikussá emelkedni, nem mond semmit béke és háború valós problé­máiról, nem jelképez olyan felismerhető tendenciát, amely akár ma, akár a múltban bármikor számottévő lett volna; elszigetelt, klinikai kóreset marad, jellegzetes téma egy naturalista hajlamú Író számára. (Az embernek óhatatlanul eszébe jut, milyen jobb célra érdemes lelkesedéssel üdvö—. zölte annak idején André Antoine az olyan soha nem hal-

Next

/
Thumbnails
Contents