Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - VII. Az indiai kathakali

előadás során ós parasztok, halászasszonyok, akik csak állva vehetik köríll a Játékot. A színészek egyes esetekben a közönség között elhaladva lépnek a színpadra. 14. A játék előzmény el j. eredete. A kathakali jelenleg a négy indiai fő táncJátók-táncdráma tipus egyike, amely a déli Kerala állam Malabar tartományában alakolt ki. /Kerala volt egyébkánt néhány évig India első és egyetlen kommün ista-vezette állama./ A Játéktípus sokfajta előzményből fejlődött ki. a/ népi harci játékokból; b/ dravida rituális táncmotivumokból /ugyancsak dravida eredetű a chenda-dob is/; c/ az olyan népi színjátékokból, mint a kamsanatakam /ez laikus és a köznép számára játszott egyszerű játék/ és a mlnakshinataka

m. mindkettő a Falghat vidékén; d/ a chakiar kooth

uból, ebből az igen régi, árja eredetű szinjátéktipusból, melynek különböző válfajai terjedtek el Keralában /maga ez a név a chakiar kaszt által előadható játékot jelentett és gesztusokkal kísért meserecitálást értettek alatta/; ha egyetlen személy adta elő, prabanda kooth

u vagy kathaprasangam manthraka

m volt a neve, ha egy nangiar nő adta elő, akkor nanglar-kooth

u illetve mathavilasa

m. ha többen, és ezzel válik a semidramatikus forma ténylegesen drámaivá, akkor kudiyattai

n /más átírással kootiyaattam/. Ez utóbbiban a darab eredeti szövege szanszkrit, de a jobb érthetőség kedvéért a köznép nyelvén, a malayalam nyelven adták elő. Ez kb. az 1. ez. szerinti VIII. században virágzott. A későbbi kathakali valószínűleg innen vette át az esti előadások rendszerét, az egyes szerepek rögzít

etfc-konvencionált öltöztetését, a szemek játékát és több más motívumot; - 100 -