Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)

A gyűlölet iskolája

békét, az ellenségeskedés befejezését kívánja. (Ezzel az óhajjal fejezi be a vének tanácsa a dráma kezdő, a győzelmet üdvözlő énekét: "Űzzük messzire elménkből a csaták moraját" stb. vagy Trencsónyi-Waldapfel fordítása Bzer.nt: "Most már itt az idő a harcok után a hosszú feledésre.") Kreon első intézkedése ezzel szemben az, hogy holtában sem hagyja megnyugodni a hazájára törő Polüneikészt. A bakét kivánó, felejteni vágyó nép szive A-ntigoné mellett vart. (Aminthogy Szophoklész az egész "trilógián" keresztül mindig amellett áll, aki ezt a végzetes tragédiát végre le akarja zárni. Lásd az Oidipusz Kolónoszban

t.) Kreon azonban hajthatatlan, az összecsapás elmélyül, Halmon már magát a hajthatatlanság jogát is kótségbevonja és bekövetkezik a tragédia. Azt a Kreont,aki a hazaárulás megtorlásának szándéka közben követi el zsarnoki tettét, nem lehet egy kalap alá venni Claudiussal, mert ez a szimplifikálás - és ez a fontos - éppen a dráma politikai határozottságát, a zsarnokság elleni élét veszélyezteti. Miért? Gyűlöljünk helyesen! Ha egy színpadi műnek a ma számára nincs mondanivalója, vagy éppen ez az egyébként helyes mondanivaló ma torzul hatna, ne játsszuk. De szándékkal ne torzítsuk el, különösen, ha ezzel még jobban gyöngítjük mondanivalóját a mai néző számára. Kreon, vagy Richárd,vagy Warwick szimplifikálása a Maugham-féle irodalmi szkepticizmus malmára hajtja a vizet* Egy személyt gyűlöltet meg, nem egy ügyet. Kreon alakjának mondanivalója az, hogy a zsarnokság akkor is súlyosan elitélendő, ha a haza érdekében akarják gyakorolni. Szophoklész nemcsak a gonosz zsarnokkal száll szembe, hanem a jóindulatúval is. Nem mélyebb ez a mondanivaló? Politikailag nem helyesebb? Ha ugy tetszik, nem maibb, nem jobban mozgósít a zsarnokság ellen? Richárd alakjának mondanivalója, hogy a tors voltának ellensúlyozására választja ezt az utat. Nem emberibb Shakespeare mondanivalója, nem éle-