Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)
A gyűlölet iskolája
sebb, nem erkölcsösebb, nem kérlelhetetlenebb, mint a Nemzeti Szinházé? Gyűlöljük a zsarnokokat? Gyűlöljük, persze! De ne ugy, hogy közben elfelejtjük gyűlölni a zsarnokságot, a zsarnokságnak minden fajtáját! Annak idején La Rochefoucault egyik maximájában (az 55-ben) irta le azt a kora (XIV. Lajos) udvari életére jellemző mondatot: "A kegyencek gyűlölése nem egyéb, mint a kegyek óhajtása." Nem lehetséges, hogy egy mai La Rochefoucault az ilyen drámai torzításokból ugyanigy kicsúfolna bennünket a zsarnokokkal kapcsolatban? Emiitettem már, hogy hozzá sem fogtam volna ennek az elemzésnek a megirásához, ha nem érezném, hogy többről van szó, mint egy Antigoné , egy III. Richárd , vagy egy Szent Johanna előadásról. Ugy tapasztalom - hadd mondjak rá további példát is -, egész társadalmi gondolkodásunk, politikai szemléletünk egyik sekélyes, sematikus, kissé éretlen megjelenési formájáról van szó. Felmenti-e ugyanis Kreon vagy III. Richárd alakjának a tragédiához hü ábrázolása ezeket a zsarnokokat? Szó 3incs róla. Egyáltalán nem véletlen,, hogy egy adott drámai problémát ki, milyen módon old meg. Nem véletlen, hogy Richárd mondjuk nem a kolostort, hanem a vérgőzös történést, Kreon pedig a zsarnoki módszert választja. Konfliktusa megoldásáért ki-ki a jellemével felel. És a költő nem menti fel egyiküket sem, bukásukat szükségszerűen teljessé teszi. Nemcsak a zsarnokok, a tragikus hősök sem egyformák. Nem es^yformán súlyosak tragikus bűneik és egyiket "jobban" szánja a költő, mint a másikat. Am egyiket sem menti fel. Coriolanust sem, Macbethet sem, és Othellot sem. De azzal, hogy a hazaáruló nem valami gyáva csibész, hanem egy a hazáért olyan bámulatraméltó hősiességre kész fiatalember, mint Coriolanus, ezzel Shakespeare nem egy hitvány hazaárulót bélyegez meg, hanem a hazaárulást, amely még ilyen nagyszerű hősnek sem bocsátható meg. Tavaly a Jókai Színházban A tanitónő egyik előadását végignézte egy igen magas hivatalu állami funkcionárius. A II. felvonás után rosszallóan kérdezte tőlem,hogy miért áb-