Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)

A gyűlölet iskolája

akik lázadoznak, de hogy az országot ez idáig jól kormányozta, azt leghevesebb drámai ellenfele Teiresiász is megvallja. ("Azért kormányzód boldogul országodat".) Mindenesetre a darabban senki, Teiresiász sem, a kórus sem vádolja Ereont gonoszsággal, rosszindulattal, hanem botorsággal, esztelenséggel, zsarnoki hajthatatlansággal. Senki sem vonja kétségbe, hogy hisz a maga igazában, a haza érdekében vél igy cselekedni. ("Vedd ezt szivedre óh fiam! Hiszen közös sorsunk mindannyiunknak, hogy tévedhetünk." - inti őt Teiresi ász.) Ami pedig Kreónnak a környezetéhez való viszonyát, mondjuk az idézett drámai pillanatokban Isméné, vagy az őr iránti magatartását illeti, ott kétségtelenül az előadás a drámát részben félreérti, részben félremagyarázza. Isméné felmentésekor az előadás nyilvánvalóan a szöveg ellen játszik. "Halálra hurcolod hát mind a két szüzet?" - kérdi a karvezető. "Nem, esak a bűnöst. Jó, hogy emlékeztetél." feleli Kreon. Itt a Trencsényi-Waldapfel fordítása valóban pontosabb ("Hát mind a két leánynak meg kell halnia?" "Az ártatlannak nem, valóban jól beszélsz."), ám az előadásban használt pontatlanabb, de drámaibb Csiky fordítás még jobban kiemeli Kreon törekvését, hogy ne kövessen el igazságtalanságot. A miskolci előadás mégis elköveti, Kreónnal szemben. Egy tragikomikus félreértés Az őr ügye nagyon érdekes. Szirtes Ádám kitűnő színészi munkája drámai hatású megjelenését adja egy közkatona tragédiájának, aki a zsarnok lába előtt az életéért remeg. (Az őr attól tart, hogy Kreon megöli, mert nem jól őrizték Polüneikész holttestét.) A kitűnő színészi munka mögött azonban egy mulatságos félreértés van. A szerep ugyanis humoros, legalább is tragikomikus szerep. Franciaországban, Angliában általában komikus szinész játssza. Drámatörténeti érdekessége, hogy az őr humora a tragédiában egész világos -