Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)
Színikritikánk módszere
Egy kis dramaturgiai betét Az Antigonéb an Kreón és Antigoné összecsapását tizenhat egy-egy soros éles replikából álló szóváltás fejezi be, amelyet aztán Kreón egy kétsoros Ítélettel lezár. Ezek közt mondja Antigoné, hogy "Testvérért gyászt viselni szégyen nem lehet. 1 * Az összecsapás Így végződik: Kreón: Hazánk feldúlni jött ez, védelmezte az. Antigoné:De mégis. Hades egy törvény szerint itél. Kreón: Egyforma sorsot mégsem nyerhet jó s gonosz. Antigoné:Ki tudja, hátha ott lent ez tisztán marad. Kreón: Az ellenségből holtában sem lesz barát. Antigoné:Gyűlölni nem, szeretni csak születtem én. Kreón: Menj hát utánuk és őket szeresd alant, De mig én élek, nem lesz asszony itt az ur. Nem akarom ugyanilyen hosszan idézni a drámából Kreón és fia végzetes párharcát. Ennek a csúcspontja ugyancsak egy hosszú tirádák után következő huszonhat egymondatos replikából álló szóváltás, amelyben ilyen mondatok vannak: KREÓN: Kié a város? Nem királya birtoka? HAB4ÓN: Nem város az, mi egy ember tulajdona. Aki egy kissé ismeri a drámát, az tudja, hogy Antigoné a zsarnok Kreón tilalma ellenére eltemette azt a bátyját, aki Kreón ellen harcolt, mig Kreón csak a mellette harcoló másik bátyjának engedte megadni a végtisztességet. Ennek az Antigonénak az ajkán nem szóvirágok az összetűzés tetőfokán odavágott ilyen mondatok: "Testvérért gyászt viselni szégyen nem lehet." "Hades egy törvény szerint itél". Mint ahogy nem stiláris sallang Kreónnak az a "morálja", hogy "az ellenségből holtában sem lesz barát" vagy Haimónnak az a "szentenciája" hogy "nem város az, mi egy ember tulajdona". Vagy idézzük A velencei kalmár döntő jelenetében Bassanio és Shylock küzdelmét:
