Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)

Színházi munkánk állami vezetése

Végre is azonban ezek adminisztratív,gazdasági problémák, mi köze mindennek a szinház szorosan vett irodalmi és művészi kérdéseihez? Tervezés jóslással Ha ironizálni akarnék, azt felelhetném, hogy az állami irányitás egyik-másik intézkedésének tükrében a szinházak művészi és gazdasági kérdéseinek nyilvánvalóan semmi közük sincs egymáshoz, hiszen a minisztérium gazdasági és művészi rendelkezései egymásra néha egyáltalán nincsenek tekintettel, így például a szinház műsorpolitikai terve egy évadra készül, az évad műsortervét hagyja jóvá a minisztérium a szezon kezdete előtt. Ezzel szemben a gazdasági terv naptári évre készül. Vagyis a gazdasági osztálynak már ma meg kell terveznie a jövő novemberben bemutatandó darab díszlet-, ruha- stb. költségeit, jóllehet arra az időre a színháznak nincs még jóváhagyott műsorterve. Ha engem megkérdeznek, mit játszunk, legfeljebb a magam javaslatairól beszélhetek, amelyek azonban, nem biztos, hogy megegyeznek a végső döntéssel. Ha meg a kérdéses bemutatók most készülő uj magyar darabok bemutatói, akkor persze legtöbbször még maga a szerző sem tudja megmondani, hány statiszta lesz szükséges a jelenleg csak elhatározásban levő, a munka során még sokszor megfontolt, egy év múlva elkészülő darabjához, így a gazdasági ember mit tegyen? Egy ideig töpreng, aztán vállat von és megkezdi, mint mondja, tervezés cimén, a jóslást, mivel a hivatali folyamatban a művészi és gazdasági kérdések néha egymástól függetlenek. De tegyük félre az iróniát. Igenis van összefüggés a szinházak gazdasági és művészi irányításénak módszerei között. A dramaturgiai konferencia után például a szinházak kaptak egy rendeletet a dramaturgiai munka szabályozásáról, amely az amúgy sem túlságosan magas színvonalú munkánkat képtelen bürokráciává kívánta változtatni, amelyet tehát egyszerűen nem lehetett végrehajtani anélkül, hogy ne