Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)

A drámafordítás problémái

lanul, elhatározza, hogy gazember lesz. Itt a tragédia. A VI. Henrik (második rész) végén a nagy monológjában ezt mondja: Then, since the heavens have shap'd my body <30, Let hell make crook'd my mind to answer it. Ezt a két sort Vajda Endre igy forditja: S mert az ég testem igy formálta, lelkem Válaszul torzzá tette a pokol. Ez a magyar szöveg teljesen meghamisítja a darab dramaturgiai értelmét. Ez a szöveg annyit jelent, hogy ugyanúgy kapta a pokoltól, eredendően, a gonosz lelket, mint az égtől a torz testet. Holott nem erről van szó. Németh László, akinek pedig nem a legerősebb oldala Shakespeare fordítása, nagyon helyesen adja vissza a shakespeare-i tragédia lényegét, a döntést

, (száz évvel ezelőtt még ugy mondták volna, hogy a tragikus vétséget) azzal, hogy parancsoló, vagy óhajtó módot fordit: S ha már az ég ilyenre gyúrta testem, Pokol görbítse lelkem megfelelni. Amint hogy nagyon helyesen igazította ki Vas István a III. Richárd kezdő monológjában a hires mondat ("I determined to prove a villain.") forditását: "ügy döntöttem, hogy gazember leszek." Ez azért is nagyon fontos, mert ismerünk előadásokat, amelyek Richárd eredendő gonoszságának, démoniságának feltételezésére -épültek, eltüntetve Richárd emberi vonásalt és tragédiáját. (Aki látta Lawrence Olivier filmjét, az tudja, hogy az ő kitűnő Richárdja nem ilyen volt.) Dramaturgiai tudatosság nélkül jó drámai fordités csak véletlenül sikeredhetik - ha ugyan van rá példa. A következő igény, amelyet a színpad a dráma fordítással szemben támaszt, a drámai nyelv. A drámai, illetve szinszerü vagy szinpadi nyelv kérdése egyike a legmesszebb ágazőknak ezen a területen, ennek ellenére sokkal egyszerűbb, mint a közhiedelem tartja, e körül történik a legtöbb