Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)
A drámafordítás problémái
misztifikáció, e körül hemzseg a legtöbb félreértés, e körül tornyosul a legtöbb tévedés i3. Sokan azt hiszik, a szinpadi nyelv különleges valami, fortélyos titok,amit csak a beavatottak ismernek, talán el sem lehet tanulnia Ha még van valaki, aki hisz abban, hogy a szinész valami különleges állat, akinek különös beszélő szerve csak egy különleges beszéd elmondására alkalmas, az józanodjék ki, nem erről van szó. Arany végigelemezte és rendkívül tanulságosan végesvégig széljegyzetekkel ellátta Ács Zsigmond A velencei kalmár forditésát. Benyomásai összegezésében többek között ezeket irja: "Van ugy, hogy némi erőszakot tesz a nyelven, ami nem szabálytalan: irodalmi nyelvben általában nom lehet kárhoztatni, de d rámai nyelvben kissé nehézkes, rosszul szavalható s a tárgy természetével nem egyezik, A drámai nyelv az élet nyelve, a színpadon élő embereket akarunk látni; mi nem azt jelenti, hogy a dráma közönséges prózában szóljon, de mégis az élet nyelvén, a szenvedélyes, mozgalmas életén. Egy-egy csak könyvben található fordulat, erőltetett, nehézkes irodalmi szórend, konvencionált csonkítás, vagy toldalék mindenkor folt a dráma nyelvén," Majd igy folytatja Arany: "Fordítónk ezt néhol nem érzi, vagy nem találja el: megelégszik, ha az eredeti gondolatját vissza birja adni akárminő irodalmi nyelven." Ez világos beszéd. Arany nem szinpadi, drámai nyelvről beszél és mégis azt mondja, az olyan irodalmi nyelv a drámaford11ásb an, amely nem él, nem beszélhető, tehát egyszersmind nem szinpadi nyelv is, bér irodalmi nyelv, drámaforditásnak gyenge, elégtelen megalkuvás. A természetnek sok csöndes, de nagyon mély filozófusa van. A nyári erdő, amely az élet bensőségességéről, az emberi természet harmóniájáról oktat; a csillagos ég, amely a világ végtelenségét, a törpe emberi lét határtalan távlatait leheli; a félelmes tenger, amely az elszántság, a rffegsemmisüléesel szembenézni tudó ember erkölcsét zengi. A mindenség valamennyi bölcselőjénél keserűbb és groteszkebb