Sz. Szántó Judit: Valóság és dráma Nyugaton (Színházi tanulmányok 6., Budapest, 1962)

A "kisrealisták"

lésével és Bűvészi tolmácsolásával. Igazi,becsületes müvéss esetében a külső nyomás csak akkor lehet valamennyire 1« hatásos, ha mintegy visszhangozni,kiegészíteni látszik belső problémáit, ha ugy tűnik, megfelel valamilyen megoldhatatlannak tünő szemléleti-ábrázolási nehézségnek. Ilyen értelemben a kettős nyomás, a kétfrontos hare egységet alkothat és semmiképpen sem teszi csábítóan könnyűvé a ayugati realista alkotó pályádát.És akkor csak egyetérthetünk azokkal a szép szavakkal, amelyekkel Német

h László adózik e művészeknek: "Tény, hogy kétségbeesésüket nem epigoa módon, hanem öngyilkos bátorsággal s a világirodalomban nem inert eredeti eszkösökkelfejezik ni.** A belső, alkotói problémákról, as ábrázolás sajátos nehézségeiről a következőkben less szó« Egyelőre térjünk vissza azokhoz a csoportokhoz, amelyek a nehézségekkel szemben a magok számára viszonylag egyszerűbb megoldást találnak s amelyek a realizmus nagy gyűjtőterületének mintegy peremén helyezkednek elt a "kisrealistákhoz" és az "ujnaturalistákhoz". A "klarealistak" Rokonszenves, gyakorta sikeres, legtöbbször becsületes szándékú müvek tartoznak ebbe a kategóriába. Valóságszealéletük felszínes és művészileg is csökkent értékű, mégis, a kapitalizmus védelmezésének szándéka tőlük is távol áll.Ennek érzékeltetésére egy alapvető vonásukat szeretném kiemelni: a kisember mítoszát. A mai sziahás "mítoszának" megteremtése sokat fejtegetett probléma Vyugaton. Igen érdekes ebből a szempontból Gaetan Pico

n francia irodalomtörténész fejtegetése, aki épp e mítosz hiányában látja a dráma dekadenciájának forrásait: É Németh László? Dürrenmattról

. Nagyvilág, I960, szept. - 46 -