Sz. Szántó Judit: Valóság és dráma Nyugaton (Színházi tanulmányok 6., Budapest, 1962)
A bulvár és a misztikusok
csépeltebb társalgási bulvár. A téma az ősrégi "ménage á trois", az a képlet, amelyből Henry Bee qu e a Párizsi n őben /La Parislenn e, 1885/ kemény, kristálytiszta, leleplező szatírát formált. Greene darabja nem kemény,csak hideg; banális mese egy elkényeztetett angol uriasszonykáról, aki férjéhez is ragaszkodik, de szeretőjét is kívánja és ki is mondott vágyálma: <5, hadd lehessen, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. Adjuk meg ezt neki - beszéli rá a még kapálózó szeretőt a derék fogász-férj, az a végén beadja derekát és kirajzolódik a leendő békés,idillikus élet a hetenkénti hármas vacsorákkal és időnkénti páros kiruccanásokkal. Bizony messze az az idő, amikor az ilyen téma kapcsán még a polgári életforma erkölcstelenségének leleplezését lehetett emlegetni. És ami a darabban Greene kedvelői számára a leginkább lehangoló: francia szerző kezén ez a semmiség - persze belső értékének megnövekedése nélkül - szellemes, fordulatos, esetleg kissé perverz, modernül ható színpadi varázslattá kerekedhetett volna; Greene Elnéző szeret ője mesterségbelileg is élettelen, nehézkes, kihunyt es egyhangú darab. Vannak a misztikusok között olyan irók is, akik belátják, hogy isten nem modernizálható és azzal,hogy a misztikumot profán köpenybe öltöztetjük ós a mártirnő nyakába, Eliot módján, bizsut függesztünk, még nem tudjuk elfogadtatni; ezek nemes elhatározással tartanak ki az akadémikus, formájában is mélységesen korszerűtlen unalomnál, mint a franciák akadémia-tag bigottja, Henry de Montherlan t. aki csüggedetlen szállítja egyik bukást a másik után a müveinek kötelességszerűen színpadot nyújtó Comédie Fran^aise számára. Külön utat képvisel a vallásos sznobok szűk elitje számára alkotó, alig-alig érthető ós egyáltalán nem élvezhető Christopher Fp y. aki verses drámáiban a vallásos eszmét - ujabb modern fűszer - némi nihilizmussal próbálja élvezhetővé tenni: "... De az igazság, a nagy igazság minden bizonnyal az,hogy ha megállnánk és elgondolkodnánk, rájövünk, - 33
