Sz. Szántó Judit: Valóság és dráma Nyugaton (Színházi tanulmányok 6., Budapest, 1962)

Kitérő és példa: az "abszurdok"

őrizni ember-mivoltát. Egyetlen ember - de miért épp ő?Kót­ségtelen, hogy Bérenger őrzi az emberséget ebben a szörnyű világban - kétségtelen az is, hogy az iró vele ért egyet. Ionesco nem óhajt orrszarvúvá válni s hisz abban, hogy ezt el is kerülheti; de mit ér az emberiség egyetlen emberrel, ha ez az ember a kivétel, ha követésére nemcsak biztatást nem kapunk, de még halvány lehetőséget sem látunk rá, s ha harca legfeljebb önmagát mentheti meg, de az emberiség egé­széről nyomtalanul lepereg - mert az ellenfél mindannyiun­kon belül van. így a hős Bérenger, ha rokonszenves is, de mélységesen korszerűtlen s következmények nélküli jelenség. Még érzelmeit viszonzó szerelmesét sem tudja megmenteni;igy hát hősi ellenállása csak még lesújtóbbá teszi a képet,mert nem mond többet, mint ennyit: imc, valaha volt emberiség és emberi öntudat, egyetlen példány még most is ól belőle e tiltakozó gesztusa nemes őskori kövületként marad majd rá az esetleges Maré-lakókra, akik évmilliók multán ásatásokat végeznek itt - de mit változtat ez a mai föld rinocerosz­lelkü emberiségének elkerülhetetlen végzetén? Kevésbé fantasztikus mese-keretben, de ezt a tételt visszhangozzák Harold Pinte r darabjai is r Pintérnél az em­berek nem a csordába vesznek bele, hanem önnön magányukba; halálos Ítéletüket az a ma divatos nyugati tétel mondja ki, mely szerint az emberek nem érthetik meg egymást, mindenki életfogytiglan önmaga börtönébe van zár\a s a szavak,a ba­rátkozás, a megértés tétova kísérletei képtelenek áthidalni az egyéneket elválasztó mérhetetlen űrt. A legtisztábban a képlet talán A házmester/The caretake r . 1960/ című drámájá­ból olvasható ki. Egy kisembernek az élete függ két másik kisembertől; házmester szeretne lenni náluk, ez menthetné meg a nyomortól, az éhhaláltól. A másik kettő mitsem akar job­ban, mint ezt a vágyát teljesíteni. És nem megy - nem megy, mert emberek s mert ember embertől jót neu: várhat, ügyetlen viselkedéssel, intrikával, öncélú bajkeveréssel, a mindent elrontó szavak meggondolatlan forgatásával kétfelé korma­13 -

Next

/
Thumbnails
Contents