Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

IV. A kontraszthatás kezdetei

Igaz ugyan, hogy a következőkben a hipotézis talajára lépünk de ha már feltettük a kérdést, meg kell kísérelnünk, hogy válaszoljunk is rá. Miért ékelődnek hát be ezek a bohóckodások a szertartásokba ós mi ott a funkciójuk? Feltételezzük, hogy az emberi tudat fejlődése legalábbis a vadság középső korszakától kezdve, amikor ennek már bizonyos jelentősége lehetett, nem volt teljesen egyenletes az egyedekre nézve. Hogy volt olyan jobb eszű, alkalmazkodóbb, ügyesebb, aki valamivel a többiek elé került. Amig az erő döntötte el a vezetést, addig erőnek ós irányitó képességnek kellett az élre kerülnie, de a munkamegosztás itt is bekövetkezett: a törzsfőnök és varázsló /illetve az ezeknek a funkcióknak megfelelő más pozíció/ munka- és hatásköre kialakult és magas kulturfokokat is ért el. A hatalom birtokában és a közösség tapasztalatainak általánosításával kialakultat a különböző törzsi szervezetek és a tudatosan szervezett társadalmi cselekvések, köztük a legkülönbözőbb kötelező erejű szertartások formái. Feltételezzük és nem jogtalanul, hogy már az ősközösségi társadalmakban akadtak olyan egyedek, akiknek a tudati fejlődése kiemelte őket a többiek közül és ez a kiemelkedés elsősorban a vizsgálódás, a megkülönböztetés tehetségében és e megkülönböztetések gyors közlésének tehetségében jelentkezett. Ők voltak azok, akiket a legkisebb emberi együttes is ismer és akiket az angol nyelv "life of the party" kitűnő kifejezéssel illet. A mimézis kezdeti gúnyolódó formái, az addig tudott és ezek által másnak megismert természet, valóság és társadalmi összefüggések kritikus szemlélete, a belső ellentétek felismerése és hatalom híján gúnyolódva feltárása, amellyel már ennél a közösségnél is hatást, sikert lehetett elérni, kialakították a krltikaiprofanizáló magatartást

. A hatalom birtokosainak már akkor is csak két megoldás állott módjában: megsemmisíteni, vagy beépíteni. Az elsőről nem szólnak az emlékek; a második - 56 -