Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)
A XVI. századtól kezdve további adataink vannak a farsangi álarcokra, jelmezes alakoskodásokra vonatkozólag. A férfi-női ruhacserére vonatkozó adatok is gyakran felbukkannak. Az álarcnak, jelmeznek többféle elnevezésére is bukkanunk a században. Ilyenek elsősorban az álorca és gyakran használt " csúf ruha " kifejezés. A XVI. században bukkan fel a maskara szó is /az olasz maschera-ból./ Leopold Schmidt nyugatmagyarországi német forrásból, a Pertő-tó környékéről /Pertőfehéregyháza ós Nyulas/ is a "maskara" kifejezést említi. Mig az álorca kifejezés közelebbi magyarázatot nem kivan, néhány szóval ki kell térnünk az azóta eltűnt c auf-ruha kifejezésre. A csúf szó bohóc, mulattató jelentésével Kardos Tibor részletesen foglalkozott A trufa c. tanulmányában. "A csúfság - irja - az olasz eredetű mulattató tipus, a "csuf"ok nevéből vezethető le ós gúnyos szinijátékokat jelent." Kódexeinkben gyakran találunk e kifejezésre.A Virginia kódex szerint "ez világi csúfok, ez földi urakat szórakoztatják"; az Érdy Kódex "világi csúfokat", a Pozsonyi Krónika "tubás csúfokat" emlit.A Sermones Dominicales az "istrio" szót "tubás csúfnak" adja vissza. Mint vezetéknév is megjelenik a XV. században. Tolnai Bálint a História De Moribus in Convivlo c.költeményében irja; Nem illet az rut játék tisztösségös embört Csúf ruhában öltözni, illet nyálas embört, Kötözés és füstölés, illet trágár embört ajtótörés, tollazás, illet bolond embört. A " csúf" ruhába öltözni " kifejezés ez esetben kétségtelenül "jelmezt, álarcot ölteni" - értelmében fordul elő. Telegdi Miklós egy húshagyóra szóló prédikációjából még világosabban kitűnik ez a jelentés.
