Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)

A lő mellett gyakran szerepel a kecske, különösen a románokkal érintkező területen. Ismerik a medvét is, melyet szintén gyakran jelenítenek meg az európai és ázsiai népszokásokban, néha szalmaruhát hord, máskor kifaragott,mozgatható álla van.Palóc faluban magam is láttam húshagyókor ilyesfajta érdekes medve-alakoskodást. A két medve közül az egyik barna volt, a másik "jeges", mindkét medve kifordított bundát hordott, a barnamedve arcát üzletben vásárolt papirálarc fedte, a jegesmedve arcát kék-pirosra festett harisnya takarta, szem- és ornyilással. övükről láncok és tehén-kolompok függtek. Vezetőjüket cigányruhába öltözött medvepásztor képviselte. Az egész menetet bakusoknak hívták. A medvék a lányokat ijesztgették, csörögtek a lánccal, ugrándoztak. Házról, házra járva, tojást és szalonnát gyűjtöttek és este medvék és vezetők,valamint a kisórő legények együtt fogyasztották el a gyűjtött ételeket. A fonóban tartott szórakozások alkalmából gyakran jelenik meg a gólya is. Maszkja inkább szobai, mint szabadban való játékra teszi alkalmassá. Hosszú csőre van, ezt a lepedő alatt megbúvó személy mozgatja. Pajzán mondásaival megnevetteti a lányokat, asszonyokat, csőrével csipkedi őket. Szarvasmarha-alakoskodást nem találunk a magyar anyagban, bár a kecskének nevezett állatot néha ilyen névvel is nevezhetik. Az alakoskodással összekötött népszokások közül a legérdekesebb és feltehetőleg a legősibb a regölés. Századunkban a regöléssel kapcsolatban már nem szerepel áílatmaszk, azonban a mult századi feljegyzések szerint a regösöket régen állatoknak is nevezték, Zalaszentgyörgyön például bika, macska és koszos malac járt regölni. A regösök maszkja hasonló ahhoz, ahogy az ország más vidékein a botlehemes pásztorokat jelenítik meg; kifordított bundát hordanak, arcukat kormozzák, vagy kendővel takarják le, derekukról csöngők csüngenek, láncos botot zörgetnek.