Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)

Ami a magyar adatokat illeti,ezek - kis számuknál fogva - perdöntőén nem szerepelhetnek a vitában. A jelenlegi magyarországi charivarinak babonás jellege nincs, természetfölötti lényekre nem történik hivatkozás, azonban fenyítő és büntető célzata teljesen nyilvánvaló. Ez a kérdés egyúttal átvezet a vizsgálat másik fontos pontjához, a szervezett legénytársaságok fontos szerepéhez, mely különösen a svájci kutatókat foglalkoztatja, mert ott mutatkoznak még napjainkban is a legfeltűnőbb és legrégiesebbnek látszó formák. Hogy a szervezett legénytársaságoknak az európai jogszokások végrehajtásában döntő szerep jut, arra német tudósok, igy Usener és Dietrich már egy fél évszázad előtt kitűnő bizonyítékokat szolgáltattak.

51 Sokat vitatott és egyáltalán nem eldöntött kérdés azonban, hogy vájjon ezek az egyesületek korábbi kultikus jellegű, titkos férfitársaságok folytatásának tekinthetők-e, vagy későbbi alakulások. Hogy szervezetileg a céhszabályok erősen befolyásolták őket, az egyik irányban sem dönti el a kérdést. A magyar dramatikus szokásanyag ilyen szempontú vizsgálata alkalmából kitűnt, hogy éppen a történetileg legrégebben dokumentált naptári szokásokkal - mint a regölés, aprószentekelés - szoros kapcsolatban áll a legényavatás szertartása.Népi jogszokásainkban szerepük már nem ilyen feltűnő, amennyiben hatáskörük általában csak a társaságon belül érvényes, az ifjúság életmódját szabályozza. Hogy a macskazenével kapcsolatosan jelenleg milyen szerepet töltenek be, arról már korábban szállottam. Összefoglalás összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy a charivari hazánkban ugyanúgy, mint más európai népeknél, a közösség tiltakozását fejezi ki a házasságon belül mutatkozó rendellenességek, illetőleg a nemi erkölccsel kapcsolatos olyan jelenségekkel szemben, melyeket a közösség a maga szempontjából károsnak tart. A falusi közösség az élet legfontosabb