Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)

küldött budapesti instruktor Ács János bácait, aki ma is juhász a Sármelléki termelőszövetkezetben s aki kitűnő táncos. Az ő segítségével alakult kl a Törik is. zuzik is cimü táncjáték, mely hírnevet szerzett a népi együttesnek s melynek táncait részben Ács János bácsi tanította meg a fiataloknak. E daljátékban bőven felhasználták a helyi népszokásokat, táncokat, dalokat. Az öltözé)c, a hangszerek, játékok valóban sármellékiek voltak, öregek,fiatalok egyaránt résztvettek ennek a szinrehozatalában, azonban budapesti művészek is nagy segítséget nyújtottak. A népi együttes másik két fontosabb produkciójában azután már nagyobb szerepe volt az akkori Népművészeti Intézetnek, mint a helyi hagyományoknak. A mennyből jött ember cimü mesejátéknál még igyekeztek helyi népköltészeti anyagot is felhasználni, de a Halálra táncoltatott lány cimü ballada-játék már kevesebb helyi anyagot tartalmazott. Hivatásos irók rendezők, táncosok segítették kialakítani a balladajátékot, amelyet már nemigen nevezhetünk "sármelléki" darabnak. Ha azonban néprajzi hitelről itt nem is beszélhetünk, a helybeliek szerették, szívesen adták elő és nézték meg. A Halálra táncoltatott lány volt a népi együttes utolsó nagyobb színjáték - produkciója. Jelenleg még működik a tánccsoport, láttuk egy lelkes próbáját is. önálló színjáték összeállítása azonban ugylátszik nem megy művészi segítség nélkül. A Népi Együttes mellett a "modern" színjátszást sem hagyták el. Hosszabb ideje a kultúrház vezetője rendezi az előadásokat. Jelenleg Csomós Györgyné irányítja a színjátszást, több - kevesebb sikerrel. Műsoruk nagyrészt a kiadott műsorfüzetekből ered, s lehetőleg hosszabb darabokat igyekeznek előadni, de helyi szatírák, farsangi játékok is kerültek azinre.Panaszkodott, hogy nehezen jut a műsorfüzetekhez, a hivatalos szervek és a könyvkereskedők egyaránt cserben hagyták.