Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)

A korbácsolás Sármelléken szilveszter estig tartott. Akkor felöltöztek maskurának és ugy korbácsoltak, majd bál követte a korbácsolást. Ugyanigy él még a Luca napi kotyolás szokás is. Ez is varázscselekedet - a tyúkokat akarják ilyen módon jó tojókká tenni. A kotyolással is mindenféle pajkos adománykérő, termékenységvarázsló mondóka jár együtt. Ugyancsak élő szokás a mai napig is a betl

ehemezes, István-napi köszöntés, májusfa-állitás. A lakodalom is megtartott sok régi, játékos mozzanatot. A hagyományos köszöntők még ma is elhangzanak, cukros perecet is szórnak a gyermekek közé. Éjfél után szamárnak öltöznek és más hagyományos játékokat játszanak. A hagyományos, jeles napokhoz kötött, dramatikus Játékok, táncok mellett azonban az Öntevékeny színjátszás is igen népszerű Sármelléken. A huszonnyolc esztendős Pócs Káró lyné visszaemlékezése szerint 1947-1949-ig a Tüzoltóegylet rendezte ezeket az előadásokat.A helybeli ifjúság a Sári birót, Ludas Matyit tanulta be. Később a Kisz és a Nőtanács a kultúrházban rendezett hasonló előadásokat, majd a kultúrház építése után ennek vezetősége irányitotta tovább a színjátszó mozgalmat. A sármelléki Népi Együttes megalakulásáról Kemendy Géza,- a Tsz.jelenlegi elnöke számolt be,aki fő mozgatója, pártolója volt e népi együttesnek. Erényei, hibái ugyanazok, mint a többi népi együttesé. Erényei közé tartozik, hogy sok már elfeledett vagy lappangó népi hagyományt hozott napvilágra, s főleg,hogy a falu lakosságát - fiatalokat, öregeket - összekovácsolta,valóban igen nagy összetartó faktornak bizonyult. Kemendy Géza szerint a Sármelléki Tsz alakuláséban is komoly szerepe volt a Népi Együttes közösségformáló hatásának s ezt bizonyította mindenki,akivel csak beszéltem. A Sármellékiek szeretik népi együttesüket és büszkék rá. 1948-1959 között kezdődött a népiegyüttes mozgalom, először csak tánccsoport formájában. Ekkor fedezte fel a ki-