Székely György: Zenés színpad – vidám játék (Színházi tanulmányok 2., Budapest, 1961)
I. A SZÍNPADI "IDŐSZÁMÍTÁSRÓL"
Magától értetődik, hogy ezúttal csak az olyan zenéről beszélünk, amely színpadi előadáshoz kapcsolódik. Ezt talán azért is érdemes külön hangsúlyozni, mert a lirai dalban, vagy a régmúlt epikus énekeiben megint csak más és más a két elem, szöveg és zene kapcsolata. Anélkül,hogy mélyebb zeneesztétikai fejtegetésekbe bocsátkoznánk, annyit mégis meg kell állapitanunk, hogy a hallott muzsika más .jellegű hatást vált ki hallgatóiból, mint az elmondott, vagy eljátszott szöveg. Mlg a szöveg mondatokba megfogalmazott /bár meghatározott érdekű és indulati fütöttségü/ gondolatokat közöl, addig a zene, /akár csak-hangszeres, akár énekelt/, forditott uton jár: közvetlen indulati-érzelmi jelzéseket ad és kelt, melyeket utólag természetesen definiálni, meghatározni és megfogalmazni is lehet. Szuggesztív hatása bizonyos sajátos formákon keresztül, bizonyos szerkezeteken keresztül érvényesülj érzést-érzelmet-hangulatot egy motívum felvetésétől, ismétlésén, variációin, bővítésén, megoszlásán, lerövidítésén és felbomlásán át a zenei mondaton és perióduson keresztül továbbfejlődve az egyszerű és bonyolultabb dalformákig, vagy táncformákig, el egészen a rondó éa azonátaformákig, vagy a nagy azimfónikua fantáziaformákig, a dallamok homofon éa polifon jelentkezéaóben beláthatatlanul gazdag, soha ki nem meríthető ábrázoláal eszközök állnak rendelkezésre. Ebből a gazdag tárházból jutott éa jut a azinpadnak ia. A zenei ábrázolás teljea kifejtéaé- hez azonban idő kell. Egyetlen akkord ia,egyetlen megazólaló hang ia jelez ugyan valamit, de a lélek érzelmi életének ezer azinét.vagy akár egyetlen érzelmi felindulás életformáié mélységét, a megértetés és hatéa biztonáágát az iámé t lő-e lmélyl tő alkotói reódazer adja meg. A ráolvasások monoton-követelő, visszatérő motívumai, az éjszakákon keresztül Uvöltve-panaszkodó gyászénekek egyetlen alapélmény és érzés fő tartalmát fejezik ki, néha egymástól alig eltérő változatokkal,a mégia lenyűgöző hatáaBal. De ugyanez vonatkozik a civilizáció kéaőbbi fejlŐdéai fokain jelentkező