Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

előadásra, mint a hires olasz buffonek, vagyis mulattatók, Dolcibene és a két Gonella élmény-szindarabjai.Efcek mindenféle furfangos kalandokba bocsájtkoztak, élményeiket novella formájában megszerkesztették és műsorra tűzték. így járt el a magyar Trágár Balázs is, aki élményeiből "csufság"-ot szerzett. Nevéből ugyan egy német eredetű mulattató típusra lehet következtetni, de ezek ekkor már elmagyarosodtak, legfeljebb műsoruk vaskosságára lehet gondolni. Szövege sem úgynevezett udvari szöveg, hanem királyokról szóló népies szöveg. A "csúfság" és "trufa" azerzőinek udvari eredete csak távoli emlék már. Ugyanennyire kevéssé udvari jellegű az a trufa, amely Veresmarty Mihálynál, illetve Pázmány Péternél szerepel. Itt egy "truffátor"-ról, "Chalóká"-ról van szó, aki láthatatlan festményt kész it, és bolonddá tartja az udvart.

A hires mese az európai köztudatban Eulenspiegelhez kapcsolódik. A nyelvezet és a humor vaskossága vallja, hogy népies eredetű az a trufa is,melyet Benczédi Székely István őrzött meg: Mátyás király és a lovát áruló szegény embe

r. A népi humor európaszerte ismert azon jellemvonása érvényesül benne, hogy a furfangos egyszerű ember túljár az urak eszén, megszégyeniti a hatalmasokat. A trufa dialógusai arra épülnek fel, hogy a király ál-öltözetben van, helyesebben eltitkolja fejedelmi mivoltát, és a szegény ember nem ismeri fel. így hát nyugodtan lehet visszaadni a kölcsönt, amit kapott. A történetben a parasztember fölényét enyhíti, hogy a király ért a szóból, emberséges ember, s nemhogy tiosszut állna az öreg paraszton, amiért jó válasszal lefőzte,de örök szabadságot ad neki és megajándékozza. Ebben a trufában már azoknak az élesen politikai tartalmú élmény-novelláknak, szini jeleneteknek, vagyis trufáknak visszhangjával állunk szemben, melyeknek terjesztését Mátyás király oly szivesen vette jokulátoraitól, politikája, a központosító hatalom érdekében. Benczédi Székely István trufája a XVI. század közepén már szinte népi hősnek mutatja be: a "jó ki- 94 -