Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)
jezése volt, szabadosan gúnyos Jellegű paródiának tekinthető: vagyis a Farsang atmoszférájához a gúnyos - vidám játék tartozott hozzá. Emi itettük, hogy farsangi alkalomra Íródott Az Éberség és Tunyaság vitáj a /Inter Vigilantiam et Torporem dialógus/. Bartholomeus Pannonus, budai iskolamester szerkesztette latinul, s mivel a szerző humanista volt, az általa irt rövid kis jelenet már nemcsak népi farsangi szokásokat, de Plautust is tükrözi. Világosan bizonyítható, hogy szerzője ismerte a humanista vígjátékok korabeli szövegeit. Az eszem - iszom Tunyaságot mély bódulatából ébresztgeti az Éberség, és megígérteti vele, hogy azontúl többé nem lesz álomszuszék, korhely, hanem maga lesz az éberség. A Tunyaság nem minden irónia nélkül a játék szinhelyére kakasviadal céljából már behozott kakasokra és tüstént kezdődő kakasviadalra esküszik: Erény: Megígéred, hogy ezentúl nem leszel álomszuszék és tunya? Tunyas ág: Megigérem. Erény: Megigéred-e,hogy Éberség lesz ezután a neved? Tunyaság: Megigérem. Erény: A korhelykedést és részegeskedést elhagyod? Tunyas ág: Korhelykedést és részegeskedést elhagyom. Erény: Az Erényt és Éberséget minden erődből követed? Tunyaság: Az Erényt, Éberséget mindem erőmmel követem, esküszöm ezeknek a kakasoknak óóriási sszöööömyü, véééres és véérengző kakasi küzdelmére. Amikor a rendezés az Éberség és a Tunyaság vitáját egy kakasviadallal állította párhuzamba, megadta nemcsak a darab vidám, farsangi jellegét, de kétségtelenné is tette, hogy előadás céljára Írták a szöveget. Persze a Mohács e- 85 -
