Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

lÄtti évtized kétségbeesett hangulatában, amikor az Éberség a Tunyaságot "a halál versenytársáénak nevezi és oly két­ségbeesetten rázza, ébreszti, veri fel, mint ahogyan a szö­vegben olvassuk, a derűs játékba nem kevés üröm vegyül. A darab egyébként korántsem egyszerű moralizáló farsangi já­ték. A dialógus alaphelyzetét a szerző Pier Paolo Vergerló­nak, a Magyarországra szakadt hires olasz humanistának bo­lognai deák-szinjátékából, a Paulusból meritette. A bolog­nai ? ^k, Paulus is a Tunyaság mintaképe volt, mignem a szent elhatározásra jut, hogy ezentúl éberen fog virraszta­ni és a dicsőségre törekszik, amin ravasz szolgája csak ne­vet. Ez a vigjáték ugy kezdődik, hogy a szolga evéshez té­rit, majd Paulust ébresztgeti álmából. Paulus evésre ébred, a Tunyaság is enni és inni kér. Mindketten álmot láttak: a bolognai deák eredményesen doktorált, jó feleséget talált s már-már ünnepelt polgár lett, amikor felébresztették, a Tu­nyaság álmában pompás lakomához fogott volna, de az ő álmá­ban is asszony jelent meg, aki tüstént nekilátott eldönget­ni őt. így ment át az álom az ébrenlétbe. Amig azonban Ver­gerio müvének stilusát inkább a csiszolt, müveit Terentius modorában tartotta, a budai iskolamester a Tunyaság rajzá­ban a római vigjáték erőteljes plebejus alkotójára,Plautus­ra támaszkodik. A darab humanista vonásait nem csupán a klasszicizáló kifejezések teremtik meg, hanem magának a mo­ralitásnak végső célkitűzése is humanista, és iskolához il­lő: az állattá süllyedt emberrel szemben a szellem virrasz­tását hirdeti. A Tunyaság alakja, ahogy a budai szindarab­iró létrehozza, szoros rokonságot tart Erasmus két hamis istenével, az Ivással /Komos/ és az Alvással /Hypnos/, akik a Balgaság instennőjét kisérik. Már az eddigiekből is kitűnt, hogy a népies színját­szás, sőt a humanlsmustól megérintett moralitás milyen krl ­tikai elemeket mutat fel, mennyire bátran csúfolódik. Pedig ez messze távoláll a paródiának azon fokától, mely a nép nagyarányú fegyveres felkeléseiben, vagy pedig a deákszin­- 86-

Next

/
Thumbnails
Contents