Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)
nia kódex: "Ez velági chufok", Érdy-kódex: "egy ez wylaghy chwuff jateekus"/. Máskor ugyanezen források e bohóckodó színész - típus jelzőiül azt emiitik, hogy az udvarban él. Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a "csúf" világi szinészrend volt, akár mint udvari szinész, illetve bohóc szórakoztatta urát, akár mint vándorszínész egyedül, esetleg kisebb társulattal.Mindenesetre a magyar szóhasználatban bolondot, bohócot, tréfacsinálót, szinészt jelent. Az egyetlen adat, mely eddig bizonyos fényt vet az eredeti mulattató tipusra és az olasz kifejezés szűkebb eredetére, Nápolyból került elő későbbi időpontból, a XVIII. század derekáról. Egy nápolyi népi szinész Niccolo Cioffo neve ez, aki egyetlen tipusnak,szinrehozásával jeleskedett, a commedia dell'arte régi alakjának, Tartaglianak megjelenítésével. Ez a figura a hires olasz népi színjátékban idősebb ember,biró, jegyző vagy gyógyszerész; eredetét tekintve nápolyi és lényegét illetően inkább bohóc, buffone, semmint jellem, külsejét tekintve rövidlátó és dadogó. Figyelemre méltó, hogy a magyar szóhasználatban a "csúf" kuruzsló orvost is jelent. A XVII. század derekán Comenius Janu ajában az orvos éppen hogy ugy fordul elő, mint akit a csúfok tréfájukban pellengérre állitanak: "Az orvosokra tréfás tsuf beszéd az,hogy csak ő nekik szabad büntetlen megölni." Az elmondottakat ugyancsak nápolyi adattal lehet támogatni, a XV. század végének hires nápolyi farsa-irója, Pietro Antonio Caracciolo hét fennmaradt népi farsájából három határozottan orvos-komédia. A "csúf" szó egyébként már a XV. század legelején mint személynév jelenik meg és egészen a XVII. század derekáig használják. A SchláKli-szó.1eK.yzé k latin megfelelőjét a "fula" szóban találja, ami bolondot jelent /angol: fool, olasz: folle, francia: fou/. Bornemisza Péter, a hires reformátor pedig Trágár Balázsról, a "csufeág-szerzőről, mint trufa-szerzőről és előadóról beszél. Uralkodó szinésztipus a csúfok mellett a goliárd, magyar néven "gálád", vagyis a vágáns-deákok. Evvel az énék- 45
