Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

A készülő uj árulás körüli eseményeket, tágabb értelemben véve az egyetlen alaphelyzetet öt részre, vagyis ötfelvonásra bontja a szerző, amely részek ugyanugy egyenlőtlenek az akció megkívánta egységek szerint, mint Sztáray Mihálynál. A Comoedia első részében Szénási tájékoztatja urát a bécsi udvar hangulatáról. A másodikban Balassi Menyhárt tanácsot kér léhűtő deákjaitól. A harmadik rész arról szól,hogy Balassi hozzálát terve végrehajtásához és az esztergomi érsekhez küldi Józsa deákot. Az érsekkel az áttérés ügyében tárgyalnak,mivelhogy az országárulás "és vallásáruláe szorosan összefüggenek. A negyedik részben a jeles főurat már Oláh Miklós esztergomi érsek pozsonyi kertjében látjuk, amint térdenállva gyón neki, s a színdarab tetőpontját alkotó " gyónás " jelenetben példátlan önarcképet fest magáról. Az ötödik részben Balassy Menyhárt már át is állt a német királyhoz, s Boldizsár nevű fiát küldené kezesül. Balassi Boldizsár azonban még atyjánál is különb zsivány: megszegi a még végre sem hajtott egyességet, s nem e német királyhoz, hanem Detrekőbe indul. Balassi Menyhárt annyira hozzászokott a bűnhöz, hogy mint a gazság szakembere beszél. A szerző még fokozni is tudja a hatást, azáltal, hogy az érsek nevében inti Balassi Menyhértet, hogy ne szépitse gaztetteit: "Érsek: Csoda ember vagy, niha dolgodnak, niha bujdosásodnak mondod, maga mind áruitatások. Bár ne szépítsd dolgodat, de gyónjál jó módon. Balassi Menyhárt: Beszédem járása az énnékem..." Talán a legszörnyübbek ezek a szépítések, amikor a szerző Balassi árulásait és rablásait a veritékező, nehéz sorsú jobbágyparaszt és a dolgos kisember életéből vett kifejezésekkel illeti. Elárult valakit, s ime, igy fejezi kii "Gyorsan megfordítám az kaszát, elárulám társaimat, ugyan éjjel házokra menék és levágatám ükét." Egy alkalommal neat meri Erdélybe tenni a lábát ujabb árulásai miatt: "Nem merék mennem, hanem balra hagyám Bicskét, és a szekercét is - 121 -