Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

FÜGGELÉK

soroltathatik, és igy igen természetes, hogy annak majdnem minden egyes jeleneteit a néző közönség, mely az egész estvén át különös lelkesedésben lenni látszott, ki törő taps viharral üdvözölte. Tisztelettel Radenich m. k. rendőri Tanátsnok. az eredetivel megegyezik Likl főjegyző PVT. ir. 1836./1852. Kelt 1852. V. 3-án. Magyar nyelvű irat. 3. Cseh Eduárd megyefőnök jelentése Sopronba a Helytartótariácshoz Pichler József új színháztulajdonos kérelméről. (A jelentés fogalmazványa maradt meg.) Folyó hó 18-án 3793 sz. a. kelt megyei főnöki rendelet folytán Pichler József folyamodványa tárgyában jelenteni szerencséltetem, miszerént a „városi szinház" nevét viselő jelenlegi szinház épület felépithetésére az 1836-ban keletkezett részvényes társulatnak azon feltétel alatt adatott meg tanácsi ajánlat folytán felsőbb helyről az engedély, hogy az abban tartandó színi előadásokhoz mindenkor a tanács gyakorolja a felügyeletet és legyen a felállítandó épület elégségesen tágas és a helybéli népség mennyiségének megfelelő és hogy a város annak felépíttetéséhez mivel sem járuland-mint azt f. alatt bémutatott jk. kivonat tanusitja-mely ekkénti felsőbb helyen folytán az óhajtott építési engedély meg is adattatott, a melyből ki is vehető mily feltételeket kötött a volt nagyméltóságú Magyar Kir. Helytartó Tanács ezen vállalat létesithetéséhez. A 2-ik pontott illetőleg semmiféle viszonyban nem volt az érintett részvényes társaság a közönség irányában. A 3-ik pontot nézve a tánczvigalmak tartása eránti szokásra vonatkozólag, mint akkoron midőn a jelen Színházi épületet a részvényes társaság birta, mint pedig jogában állott évenkint meghatároztatni mily és hány bálok és hol mily köz termekben 295