Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

FÜGGELÉK

tartassanak nevezetesen az emiitett Részvénytársaság idejében álorczás bálok 4. helyen ugy mint a Színházépületben, a „Hattyúnál" a „Mágocsernél" tartattak, jelenleg pedig csak a két elsőbb nevezett helyiségekben. A mi pedig a folyamodó Pichler József ingatlan és egyébb vagyonának kimutatását illeti, az arról szolló okiratokat szerencséltetem 3- sz. alatt bémutatni. Szokott mély tisztelettel maradva Pécsett 853- máj. 28-án. ad acta PVT. ir. 2262./1853. Kelt 1853. V. 28-án. Magyar nyelvű irat. 4. A városi színház állapotáról tartott szakvizsgálat jegyzőkönyve. Jegyzőkönyv 1858 április 26-án vétetett fel Pécsett a helybéli színház épülete fogyatékosságainak bizottság vizsgálata alkalmából, a cs. k. udvari tanácsos úr és megyei biztos ez év február 25-i 255 sz. rendelkezése következtében. Jelen vannak: az alulírottak A -szinházteremnek a fent emiitett elnökségi rendeletben feltüntetett fogyatékosságait, mely szerint az oly rossz állapotban van, hogy különösen bálok idején mind a színészek mind a közönség egészségére és életére félreismerhetetlenül káros, azontúl tűzveszélyes, alulírott bizottság több szakember bevonásával és a szinháztulajdonos, von Oertzen, jelenlétében gondosan megvizsgálta és a következő megállapításokat teszi: Az épület építési módja, különösen a színpad és a gépezetek konstrukciója az újabb idők követelményeinek és az építészetben tett előrehaladásnak nem felel meg, amennyiben; 296