Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

A FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEK ISMERTETÉSE

Hivatalban keletkezett iratokkal, mert Cseh Eduárd bizalmas jellegű utasításait is itt őrizte a mindenkori polgárnagy. Ezek a dokumentumok a cenzúrával kapcsolatosak, mert csak olyan műveket volt szabad színpadra vinni az első években, ame­lyekre hetente kiadta az engedélyt a Sopronban székelő kerületi Helytartótanács Rendőri Osztálya.A heti és havi műsortervek ösz­szeállításán túl meglepő mennyiségben tartalmaz ez az irategyüttes a színészek útiokmányaival kapcsolatos ügyiratokat. Ezek áttanul­mányozása során látszik csak igazán, hogy milyen sok hivatalt kellett megjárnia minden egyes kérelemnek. A polgármester elnöki iratai tartalmazzák azoknak az igazolásoknak a másolatait is, ame­lyekben az itt működő direktorok és színtársulati tagok ténykedését minősítette a polgármester. Ezen igazoló okmányok nélkül ui. egyetlen színész sem kap­hatott útlevelet és nem szerződhetett le semmilyen társulathoz sem. A színigazgatók pedig csak az ilyen igazoló bizonyítványok bemu­tatása esetén kapták meg játszási engedélyüket a cs. kir. Helytar­tótanácstól, illetve a helyhatósági engedélyt az önkormányzattól. Ezek a bizonyítványok a nevezett színész, vagy igazgató politikai­erkölcsi magatartásáról adtak elsősorban információkat. A Megyefőnöki Hivatal, a polgármesteri elnöki és a Polgár­mesteri Hivatal hivatalos nyelve a német volt. így minden fontosabb fogalmazvány-beadvány és határozat ezen a nyelven íródott. De ezek az irategyüttesek tartalmaznak magyar nyelvűeket is. A Bach­korszak első éveiben nagyon jól megfigyelhető egy bizonyos szintű ellenállás is a hivatalos rendszer korlátozó politikája ellen. Ez abban is megnyilvánult, hogy számos német tisztviselő tiltakozásul magyar nyelvű folyamodványt terjesztett be az adott hivatalhoz. Csernits Ignác német színigazgató bár pécsi lévén, nem tudott jól magyarul, de nem volt' hajlandó pályázati kérelmét németül beadni. Nehéz anyagi helyzete ellenére lefordíttatta kérelmét, s magyar nyelven kérte a magyar polgármestert, Nagy Józsefei, aki osztrák érdekeket szolgálva megfedte a direktort példátlan eljárása miatt. De számos ilyen helyzet fordult elő, nem kimondottan a színművészettel kap­csolatban is. A Bach-korszak elsősorban adminisztratív, elnyomó apparátusa az 1850-es évek derekára fokozatosan enyhült módszereiben is, míg az 1860-as évek közepére visszaállt a közigazgatásban az 23

Next

/
Thumbnails
Contents