Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

szálában rendhagyó módon német társulat volt kénytelen játszani. A későbbiek folyamán ez az alapállás rendszeressé vált, így a magyar színjátszók a hosszú évadot kapták meg, míg a rövidebb, tavaszi szezont a Fehér Hattyúban vagy más teremben a német színtársulatok játszották végig. III. KORSZAK 1858. NOVEMBER 8-TÓL 1871. SZEPTEMBER 21-IG A cenzúra tevékenysége már a korszak elején is érezhetően gyöngült. A kiegyezés után pedig egyenesen leomlottak az eddigi tilalomfák. A város színjátszóhelyeit ideiglenesen elárasztották az eddig szigorúan tiltott művek. Megváltozott a magyar és a német színjátszás kapcsolata is. Az eddig előnyöket élvező német társulatok lassan abba a helyzetbe kerültek - politikai támaszukat elvesztve -, mint amelybe a magyar társulatok kényszerültek az 1850-es évek második felében. De ez a folyamat a német ajkú polgárság folyamatos asszimilációjával is magyarázható. S ebben az intervallumban érett meg a magyar színjátszás helyzete országosan is arra, hogy törvényhatóságokként önálló Színügyi Bizottságokat hozzanak létre. Ez időszak záróakkordjaként alakult meg az 1871. évi ún. Községi Törvény értelmében városunkban is az első ilyen testület, amelyek működését már a következő, egyben befejező negyedik korszak taglalja. IV. KORSZAK 1871. OKTÓBER 5-TŐL 1885. OKTÓBER 31-IG A Színügyi Bizottság működése létfontosságú a városi színikultúrában. Az ekkor felvetődött mindennemű kérdéskör megoldását a bizottság vállalta magára. Ezekről és a bizottság szervezeti életében bekövetkezett változásokról tanúskodik ez a korszak. Mint ahogy a színjátszás fejlődési lehetőségeiről is számos dokumentum található. A forrásokat tanulmányozva olyan objektív törvényszerűségeket is 12