Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A REGESZTÁK ISMERTETÉSE Tulajdonképpen a regeszták adják az egyes dokumentumok tartalmi-lényegi kivonatát, annotációját. Természetes, hogy az egyes dokumentumok összes lényeges adatát lehetetlenség publikálni. Ezért fontos, hogy az ismertetett tartalmi kivonat a forrásra legjellemzőbb adatokat foglalja össze. A regeszták célja elsősorban az ismertetés, s ezért feladatuk az, hogy az alapinformációkat közvetítse. Más szintű feldolgozás esetén a primer forrás megvizsgálását úgysem kerülhetjük el. Itt kell elmondani, hogy eredetileg 623 levéltári dokumentumról készült ilyen tartalmi kivonat annotáció. Ezek közül voltak - kevés számban - olyanok, amelyek lényeges információt nem hordoztak. A kimaradt dokumentumok zöme olyan adatokat tartalmazott, amely több forrásnál is megvolt. Ezért nem tartottuk célszerűnek ezeket ismételni. Kimaradtak olyan regeszták is, amik valamilyen részfolyamatot mutattak be, de a végeredményt, ezek ismertetésével egy másik forrás komplexen közölte. így ezeket sem volt célszerű közölni. Összesen ez a kötet 544 db regesztát publikál korszakok szerint felosztva. A regeszták szerkezeti felépítésén nem változtattunk. így azok a már jól ismert szerkezeti egységeket tartalmazzák. Azaz az egyes levéltári dokumentumok tárgyát (Tá), az irat tartalmi kivonatát (Ta), az esetleges igazgatási szintű határozatot (Ha), az irat provenienciáját, őrzési helyét (Pr). Végül feltüntettük az eredeti dokumentum nyelvezetét is (Ny). A REGESZTÁK KORSZAKOKRA OSZTÁSA ÉS A TEMATIKAI CSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA Ez a harmadik kötet az előző kettőhöz viszonyítva a legrövidebb időszakot fogja át, de ezt célszerű volt négy korszakra tagolni. Ezek a terminusok - mint látni fogjuk - nem az ismert történelmi 10