Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

TISZAY DEZSŐÉS, ÖZV. TISZAY DEZSÖNÉ

A zenés művek hegemóniája továbbra is érvényesült: a műsor nagy részét kitevő vígjátékok és bohózatok is többségükben zenések, a népszínművek szintén. Az operaműsorban a Carmen, a Martha, a Ninon, a Rigoletto, a Trubadur szerepelt többször az előző években már előadott Hoffmann meséi, Parasztbecsület, Traviata mellett. Az énekkar valamivel népesebb lett két évadban; a zenét a cs. és kir. 52. gyalogezred zenekara szolgáltatta, de a középső évadban nem a katonazenekar játszott. A játékrend, tehát az évad időszaka, az előadások időpontja, ünnepi alkalmak stb. teljesen megegyeztek a korábbi évek gyakorlatával. Tiszay Dezső szezonjában rendszeres ifjúsági előadások voltak, ezeken irodalmi értékű művek kerültek színre. Próbált néhány apróbb anyagi intézkedéssel is a közönség kedvében járni (a ruhatári díjakat eleve felére csökkentette, a karácsonyi előadásokra fél helyárat állapított meg). A Pécsi Napló híreinek, kritikáinak hangja rokonszenvező, a Somogyi-érát kísérőkhöz viszonyítva pártolónak mondható. így is hangot kap a neheztelés, ha ismert darabot tűznek ismét műsorra, csak az újdonságokat honorálják. Kiviláglik, hogy Tiszay dicsérettel említett első szezonja anyagi sikert nem hozott; később, Tiszayné idején a produkciók fegyelmének fokozatos romlását teszik szóvá. A városi tanács anyagi támogatása a PNSZ megnyitása óta évi 5000 Ft. A további támogatás (kisebb javítások, átalakítások az épületen és berendezésekben, új díszletek festetése) nagyon nehézkesen és részlegesen történik. A közönség érdeklődése, a látogatottság kb. hasonló a korábbihoz. Egyrészt a sekélyes és sikamlós olcsóságok, másrészt a városi polgári társadalmi presztízsigényeknek megfelelő események vonzzák nagyobb számban a nekik megfelelő közönséget. A művészi értékű darabok iránt feltűnő passzivitás nyilvánult meg (pl. a Hamlet, a Bánk bán iránt). A három évadban tíz fölötti előadásszámot megért sikerek: Az aranykakas c. énekes bohózat, a Kurucfurfang c. zenés „korrajz", a Sulamith c. héber daljáték, a Görög rabszolga, a New York szépe és A kis szökevény c. operettek. Az Ocskay brigadéros 10 előadásával nagy prózai sikernek számított. A színházi szakmán belül ebben az időben került előtérbe a vidéki társulatok nyári játékhelyeinek ügye. Régi gond volt, hogy a létért való küzdelemben a tagok nyári fizetését biztosítandó az igazgatóknak személyes kapcsolatok, ügyeskedés révén kellett nyári játékhelyekről gondoskodniuk. A színészek szerződése ui. ekkor, s még évekig október 1-jétŐl virágvasárnapig szólt, tehát a téli szezon, az állandó működés idejére. A közbeeső fél év egzisztenciális gondjainak megoldását szolgálták az állandó színházzal, illetve társulattal nem rendelkező kisebb városokban teljesített vendégjátékok, amelyek egyben a vidék színházi ellátását is jelentették. A hivatalos szezon végén az igazgató olykor nem tudott nyomban nyári állomáshelyre vonulni, olykor pedig játszott műsora iránt számíthatott még törzshelyén érdemleges érdeklődésre, ilyenkor pótszezont hirdetett. Vagyis: tulajdonképpen meghosszabbította az évadot. Előbbutóbb azonban nyári játékhelyre kellett távoznia, mert állandó állomás67