Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

TISZAY DEZSŐÉS, ÖZV. TISZAY DEZSÖNÉ

helyén a közönség igénye nem tudta egész évben eltartani. Tiszay Pécsett nyomban fölvetette a városi hatóságoknak egy nyári színkör létesítésének gondolatát, hogy a társulat a téli idényt befejezve helyben folytathassa működését. Halálával a terv lekerült a napirendről, de mint később bebizonyosodott - pl. 1907-ben és 1908-ban - valószínűleg nem is érte volna el célját. A kényszerű vándorlás ésszerű rendezése és a nyári bevétel biztosítása érdekében országosan színi kerületek megalakítására történtek intézkedések. A vidéki színházakat három kategóriába sorolták: állandónak minősült a kolozsvári, pozsonyi, aradi, kassai színház; két város ellátására létesült négy további állandó társulatú színház (pl. Nagyvárad-Nyíregyháza a nagyváradi színház égisze alatt); több város kerületbe csoportosítása egy-egy központi társulat működési területét jelölte ki (pl. a PNSZ kerületéhez tartozott volna Kaposvár-Mohács-Nagykanizsa-Szekszárd). A kerületi beosztás szépséghibája a pécsi lokálpatrióták szemében az volt, hogy színházukat „másodrendűivé degradálták a két várost ellátókkal szemben. Ennél alapvetőbb hiba volt azonban, hogy a beosztás csak elvi maradt, realizálása évek múltán is csak felében-harmadában sikerült. Végrehajtását a társulatok vezetői nem vették komolyan, szüntelenül egymás felségterületén kalózkodtak. A kerületek elvi megállapításáig Tiszay Dezső, majd Tiszayné is korábbi működésük nyári állomáshelyeit keresték fel a pécsi szezon előtt és után: Dés, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Eger voltak a nyári játékhelyek. Az új kerületi beosztásnak csak az 1900. szeptemberi mohácsi idény felelt meg. Nagyon kedvező visszhangja volt, noha az operettek, sőt: a Rigoletto zenekíséretét is a zongorista-karnagy szolgáltatta. Mindenesetre megalapozta a PNSZ későbbi rendszeres mohácsi játékidejét. A három évadban sok jeles művész vendégszereplésére került sor: Blaha Lujza, Gál Gyula, Vizváry Gyula, Vizváry Mariska, Mezey Péter, Ábrányiné Wein Margit, Tapolczay Dezső, Molnár László, Boross Endre, Miss Mary Halton, Fedák Sári, Szoyer Ilonka, Werner Alberti, Zilahy Gyula, Pálmay Ilka a legjelentősebbek. Különösen Blaha Lujza és Pálmay Ilka vendégszereplését kísérte viharos érdeklődés. A vendégjátékok közül kiemelkedik az Ó-bajor Passiótársaság 1902 márciusában tartott 4 előadása (A Megváltó), amelyekben magyar szöveggel a PNSZ tagjai is közreműködtek. A párizsi nagy repülőbalett műsorszámai 1901. január-februárban és áprilisban kísérték (többnyire felvonások között) az esti előadásokat. A Magyar Tudományos Uránia Színház 1900-ban februárban, majd októberben többször is adott műsort vetítéses ismeretterjesztő programokkal. v Hangverseny minden évadban volt néhányszor a színházban, közülük kiemelendő a Kubelik-hangverseny 1900. március 8-án. A hosszú nyári időszakban több műkedvelő előadást tartottak a színházban helyi kulturális egyesületek. Tiszay Dezső színlapjain rendszeresen feltüritették a rendezőt, Tiszayné idejében ez ismét elmaradt. 68