Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

HALASI IVÁN, DR. SZÉKELY GYÖRGY LENDVAI FERENC, SZALAY KÁROLY

maradtak el a sajtótámadások (pl. a Sybill esetében). Rendszerint a legnagyobb közönségsikert elért produkciók ellen (pl. a Hulló falevét) hangoztatták a „burzsoá darab", „burzsoá szemét" vádját, Vaszary Gábor Bubus c. vígjátékának előadását ezzel pl. eleve megakadályozták. A tavaszi időszakban - úgy tűnik: minden mindegy alapon - Lendvai teljesen áttért a biztonsági műsorra, tájműsorával enyhítve némileg ezt a lazaságot. A tájolás április közepétől egy hónapig zajlott, a Tartuffe-öt játszották. Az államosítás országos méretekben már eldöntött, csak még nem publikált tervét a színházi vezetők nyilván már ismerték, azt is, hogy ez személyi átrendeződésekkel fog járni, ami be is következett. Az 1948/49-es évad műsora a nagyon szoros ideológiai nyomás ellenére elég jónak mondható, kivált a következő évek ismeretében. Két Moliére-darab szerepelt, A tudós nők (5-ször) és a Tartuffe (2-szer), ezeket tájon sokfelé játszották. Sikerrel mutattak be egy átdolgozott, zenével dúsított Goldoni-vígjátékot, A furfangos özvegyet (10-szer), évad végén - már Nagykanizsára készülve - a hasonlóan modernizált Donna Diánát (2-szer), Moreto művét. Előadták Shaw elhanyagolt művét, Az ördög cimboráját (5-ször), játszották Kaposvárott is a karácsonyi vendégjáték műsorában. Az évad nagy erővel propagált bemutatója Gorkij Kispolgárok c. műve volt (5-ször), de nem vált népszerűvé, csak a pártsajtó követelte március 15-i díszelőadását. Az évad kétségtelen prózai sikerét a Mikszáth-regénybŐl színpadra átdolgozott (Örkény István-Gyárfás Miklós) Különös házasság jelentette 12 előadással (kaposvári előadással is). Kezdett kialakulni már az az évtizedekig kötelező műsorösszeállítás, amelyben lennie kellett új magyar, szovjet, haladó nyugati stb. darabnak. Ennek megfelelően került színre évad kezdetén az amerikai-néger szerző Mélyek a gyökerek (10-szer), majd Gergely Sándor Vitézek és hősök c. darabja (5-ször), Jevgenyij Petrov A béke szigete (10-szer), amivel a moszkvai Művész Színház 50 éves fennállását ünnepelte a pécsi színház. Ötletesen adták elő a Naszreddin Hodzsa történetét feldolgozó Csendháborítót (9-szer). Szolovjev darabját zenével, dalszövegekkel gazdagították. A fővárosi divatdarabok közül Garson Kanin Ócskavas nagyban (8-szor) c. művét mutatták be. A műsor egészét azonban most is a sokszor játszott, zenés darabok jellemezték. így a 19-szer színre került Hulló falevél (Zerkovitz-operett), amelyet - akkori divat szerint - a „PNSZ alkotóközössége", „rendezői munkaközössége" jegyzett, nyilván formálisan, míg valójában a karmester (Hukváry Jenő) és a rendező (Lendvai Ferenc) állította színpadra. Siker volt a Mágnás Miska (20-szor), az Elvált asszony (egy hónap alatt 16-szor), a Tavaszi hangok (15-ször), a már zenés Szabin nők elrablása (14-szer), a szintén zenésített Doktor úr (12-szer), a Gárdonyi regényéből az Emőd-Török szerzőpár által vígjátékká átdolgozott s most zenével operettesített Ida regénye (12-szer), a Gül baba (12-szer), a Lili (12-szer) Szendrey Ilonával, a Csárdáskirálynő (11-szer), a Víg özvegy (11-szer). Más kérdés, hogy hivatalosan ezek a művek mind burzsoá maradványnak minősültek, az igazgatót azonban személyében nem támadták miattuk, sőt a most már kommunista polgármester, Krantz Pál 631