Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

HALASI IVÁN, DR. SZÉKELY GYÖRGY LENDVAI FERENC, SZALAY KÁROLY

március végén a javuló műsort dicsérte, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium pedig áprilisban nívódíjjal jutalmazta a színház működését. Helyi szerző művének Ősbemutatására is vállalkozott a PNSZ, Vasvári László Viola utca 18. c. műve 5 előadást ért meg, még a kaposvári vendégjáték programjában is szerepelt. A korszak direkt ideológiai nevelő szándékának megfelelően bevezették a jelesebbnek tartott prózai darabok egy-egy előadását követően a nyilvános vitát, színlapon kérve, hogy előadás után a közönség maradjon a helyén. Tél közepén több gyermekműsort adott a színház szombat délutánonként. Egyébként az esti előadásokon kívül csak vasárnap volt rendszeres délutáni program. A ráfizetés mérséklésének céljából az évad második felében rendszeressé vált a hétfői szünnap. A színügyi bizottságban március elején fölmerült az előadási napok korlátozása, április-májusban már többször keddi napokon sem volt előadás. Az Operaház tájoló részlegének, az ún. Gördülő Operának vendégjátékai az évadban három operaelőadást biztosítottak: 1948. december 13-án a Szöktetés a szerájból (Páka Jolán, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád stb.), 1949. február 22-én a Bohémélet (SzecsŐdy Irén, Páka Jolán, Reményi Sándor, Péter Antal stb.), május 11-én a Rigoletto (Radnay György, Liontas Constantin, Egressy Sári stb.) került színre. Vezényelt: Szőke Tibor. Imponáló vendégjáték valósult meg a május 27-i Balett esten, amelyen többek között fellépett Csinády Dóra, Kováts Nóra, Pásztor Vera, Rab István, Fülöp Viktor, Vashegyi Ernő. Közelebbről nem ismert produkcióval 1948. december l-jén, 2-án délutáni előadásokat tartott egy Népvarieté néven hirdetett együttes. A társulat összetétele sejteti az igazgató szándékát a prózai repertoár erősítésére, de valószínű, hogy a műsorarányok eltolódása az operettek javára magával hozta az évad közbeni átrendeződést. A szembetűnően magas férfilétszám alighanem e változásokkal áll összefüggésben. Ugyancsak feltűnő a sok - állandó, alkalmi, vendég - rendező, ami két dologra utal: a rendezői funkció érdembeli értékelésére, a maihoz egészen hasonló, irányító szerepére és ezzel összefüggésben éppen egy stabil vezetőstáb kiformálódásának folyamatára. Kiemelkedik a Lendvai Ferenc-Horváth Jenő-Selmeczi Mihály alkotta csoport központi súlya, de érdemes felfigyelni - a későbbiek ismeretében - Katona Ferenc és Várady György jelentkezésére is. Ismét ki kell emelni a társulatban Ütő Endre jelentőségét a PNSZ történetében betöltött huzamos jelenléte és kitűnő munkássága miatt. A női gárdából már ekkor nagyon népszerű volt Bázsa Éva, tisztelt művésznő Móricz Lili, nagy, jogos reménnyel indult a fiatal Lelkes Ágnes, Szentirmay Éva, jórészt táncos szerepekben jeleskedett Máthé Éva. A férfiak közül Jánoky Sándor, Selmeczi Mihály befutott művészek, vezető szerepe lett a hadifogságból hazatért Bodor Tibornak, jó erő a közkedvelt Velenczey István s két fiatal: Fehér Tibor és Kautzky József. Az operettek énekes párját rendre Serfőző Ilona énekes primadonna és Vargha László bonviván alkotta. Vendégművészek alig fordultak meg az évadban Pécsett. Február 24-én szovjet vendégek (Jelena Kruglikova, Sztálin-díjas énekesnő, David 632