Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

DR. SZÉKELY GYÖRGY

aktivizálódása. Nekik a színház adott technikai bázist, egyben munkájuk részesévé vált. Székely György állította össze és rendezte Halálból életbe címmel első közös műsorukat, amelyet 1945. február 14-én mutattak be. Közös vállalkozásban hozták létre a Pécsi Kamaraesték előadásait (eleinte és részben a Pannónia Szállóban, majd a színházban is), ezeken Székely és csapatának magasabb művészi ambíciói is teret kaptak. Színre vitték Madách Imre A civilizátor c. komédiáját (3-szor) és a Kocsonya Mihály házasságát (2-szer); Szabó Dezső Feltámadás Makucskán c. novellájának Csorba Győző által dramatizált változatát (4-szer) s vele Oscar Wilde Firenzei tragédiáját; W. S. Maugham A szent láng c. darabját (2-szer). A színház első nagy prózai vállalkozására március végén kerülhetett sor, az Éjjeli menedékhely szinte teljes szövegével, az igazgató rendezésében 6 előadást ért meg, hangos sikerrel. Győry János lefordította Marcel Achard egyik darabját A kalóz címmel, ezt magyarországi ősbemutatóként 4-szer játszották Maros Rudolf kísérőzenéjével, Székely rendezésében. Helyi szerzők prózai műveinek ősbemutatóját a körülmények indokolták: Vörös Márton Szükségmunkások (3-szor) és Kő Kálmán Útépítők (5-ször) c. műveinek a történelmi helyzet adott indokolatlan jelentőséget, nem bizonyultak maradandó alkotásnak. Székely már előző évben szerette volna színre vinni Weöres Sándor Holdbéli csónakosat, de csak a zenéje készült el, Takács Jenő műve. A Háry János felújítása az értékeket gyarapította. A műsort különben az előző és korábbi évek zenés sikerdarabjainak újrajátszása adta, pl. a Tokaji aszú (14-szer), a Csárdás (13-szor) ismét élre tört. A tavaszi-nyári időben megjelent az Egy bolond százat csinál, Mégis szép az élet, Nem leszek hálátlan, Nincsenek véletlenek s néhány hasonló bulvárdarab, pl. a Gólyaszanatórium (3 hét alatt 12-szer). Operett-bemutató is akadt: a Feleségül vesz a férjem c. jazzoperett 18-szor aratott sikert, a helyi szerzők Mit ér ma egy szerelem? c. műve 8-szor került színre az elhúzódó idény nyári szakaszában. A műsor megítélésében a rendkívüli helyzetből kell kiindulni, alapvetően a nekilódult infláció okozta destabilizálódásból (a színészek éppúgy batyuztak, cseréltek a környékben, mint más polgárok; a jegyárak hetenként emelkedtek stb.), a politikai-társadalmi körülmények közt megvalósítható prózai és zenés művek szűk választékából stb. Nagy ünnepi vendégjátékot tartott a Nemzeti Színház 1945. július 20-22-én (Rahmanov Viharos alkonyaidnak 3, Moliére Tartuffe-]ének 2 előadásával), ekkor Major Tamást is bevonták a színházvezetésről való döntésbe. Több szovjet művészcsoport tartott vegyes műsort, pl. január 20-án, március 26-án és 28-án. Március közepén a Joe Sing jazzrevü délutáni előadásairól van hír. A szezon után, augusztus 8-12. között helyi és fővárosi színészek kabaréprodukciója került többször színre (így igazoltok ti). A Zenekedvelők Egyesülete 1943/44-ben bérleti hangversenyeit tartotta a színházban (1943- november 15-én a Székesfővárosi Filharmóniai Zenekar, Kóréh Endre, Piovesan Sirio; december 13-án Gyurkovics Mária, Thirring Zoltán, Hartai Ferenc lépett föl; 1944. február 14-én Vargha 596