Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

DR. SZÉKELY GYÖRGY

Tibor, május 4-én Károlyi Gyula hangversenyezett). Az 1945-ös év elején Takács Jenő és Piovesan Sirio koncertje folytatta a hagyományokat; március 21-én Molnár Klára hegedüestje zajlott; az április 13-i zenekari hangverseny érdekes műsorában a PNSZ-nak alkotó szerepe is volt. A Pécsi Kamaraesték zenei programja is igen értékes összeállításokat mutat. A műkedvelő előadásokról nehéz képet alkotni, mivel a pártok és szövetségek számtalan alkalommmal vették igénybe a színházat propaganda- és „kultúr"-előadásokra, de részletes műsorukat alig lehet föltalálni. Az új városi vezetés 1945-ban támogatta Székely Györgyöt, ám tőkehiánya és a rohanó infláció miatt újabb és újabb szubvenciós összegekkel kellett a városnak kisegíteni, ezért tavasszal új pályázat kiírását határozták el. A meginduló korteskedésben a kommunisták támadták Székelyt (az Ártatlanok? bemutatása és - főleg - Németh Antal pártfogása miatt, akit röviden lefasisztáztak), a polgármester (Tolnai József) és a színház tagsága viszont erősen támogatta, így beadta pályázatát. Zách János és Győrből Szalay Károly is pályázott, utóbbi komoly magánvagyonnal rendelkezvén, a kultuszminisztertől szeptember elején megbízást kapott a PNSZ igazgatására. Székely, aki két évad alatt többször bizonyította rendezői rátermettségét és korszerű színházi szemléletét, rendezőként a társulatnál maradt. Minden elődjénél személyesebben épült be a város kulturális életébe, szoros kapcsolatok fűzték az említett szellemi műhelyekhez. Amikor két évad múltán, 1947-ben több oldalról is színvonalasabb műsorpolitikát kezdtek követelni, a helyi és országos szervek egyetértően adták ismét Székely György kezébe a PNSZ-at, de a visszatérés nem végződött szerencsésen. A kritika hangjának alapvető változására kell fölfigyelni 1945-től kezdve. Az éles, ledorongoló stílus megjelenése mellett olykor kezd hangot kapni - más kritikákban - egy komolyabb értékszempont, legalábbis az előadott művek irodalmi színvonalát tekintve. A korszak sajtóanyaga - érthetően - roppant hézagos és pontatlan. (A levéltári anyag úgyszintén.) Székely György szóbeli emlékezései sok hiátust kitöltenek, minden részletre azonban ő sem emlékezhet. A PNSZ TÁRSULATA AZ 1943/44-ES ÉVADBAN Igazgató, rendező: dr. Székely György Operett főrendező: Deák Ferenc Prózai főrendező: Zách János Bérletező főtitkár: Vékes István Gazdasági főtitkár: Kismányoki Kornél Karnagy: Szathmáry Endre Karmester: Harer Győző Díszlettervező: Fábri Zoltán, Török Gyula Diszletfestők: Gáspár János, Török Gyula Táncmester: Sugár Ica Operett-ügyelő: Radnóti István 597