Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

TOLNAY ANDOR, STAGIONE-RENDSZER

Kilencedik fejezet TOLNAY ANDOR 1938/1939 STAGIONE-RENDSZER 1939/1940 - 1941/1942 Pécs város 1938 tavaszán Tolnay Andort szerződtette a PNSZ igazgatójául három évadra a szokott gyakorlat szerint. A színház belső berendezéseinek pótlását, javítását az új direktor elengedhetetlennek tartotta, ezért (is) évadát csak január 3-án kezdte meg, s amikor május l-jén befejezte, már nyilvánosságra került a kultuszkormányzat intézkedése, amely a vidéki színházak működését 1939 őszétől új módon, az ún. stagione-rendszer bevezetésével kívánta rendezni. Ezért Tolnay eredeti szerződését - noha stagione-igazgatóként még egyszer visszatért Pécsre - 1939 végén közös megegyezéssel felbontották. Személye és működésének jellege minden szervezeti változás ellenére összeköti az 1938/1939-es évadot a következő, cseretársulati időszakkal. Hasonlóan Bánky Róbert működése is, aki 1938 őszén még a Magyar Komédia Kamaraszínház nevű együttesével játszott hat hétig Pécsett, majd stagione-igazgatóként is visszatért. Ismétlődő működésük adatait a repertóriumban nem különítettem el, miként a szintén két ízben Pécsett játszó másik két stagione-igazgató adatait sem. Tolnay Andor énekes bonvivánként sikeres pályát futott be, a harmincas évek közepén önálló társulata élén is személyes énekesi-színészi tehetségével tűnt ki. A PNSZ-ba anyagi és erkölcsi rendszert, fegyelmet hozott (érdekesség: az ügyeletes orvosok rendszerét Pécsett ő honosította meg), viszont enyhe elégedetlenség nyilvánult meg az előadások nívóját illetően (a prózai produkciók gyengeségét, a képi elemek gyakori anakronizmusát tették szóvá). Talán ez is befolyásolta a város illetékeseit abban, hogy vállalják 1939-ben a cseretársulati rendszert. A négy hónapos Tolnay-periódusban szokás szerint az operettek uralkodtak. Sűrűn szerepeltek klasszikus operettek a kor divatos művei és gyengécske újdonságok mellett. A Cigánybáró, a Corneville-i harangok, a Diadalmas asszony, a János vitéz, a Leányvásár, a Marica grófnő, a Mosoly országa (egy-egy Gyimesi vadvirág, Piros bugyelláris) persze jóval kevésbé hatott, mint az ősbemutatóként színre jutott Toldi Miklós c. daljáték (9-szer ment egy hónap alatt, szövegét vitéz Zitás Bertalan pécsi katonatanár írta), vagy a Trópusi szerelem c. operett (10-szer), ezeket a rádió is közvetítette. Kiugró siker lett Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt c. szerzeménye (12-szer); ekkor indult el 7 előadással Huszka-Szilágyi Erzsébet c. daljátéka; Szüle-Walter Egy bolond százat csinál c. „bolondsága" is 6-szor került színre, noha már nem volt újdonság. 524