Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

ASSZONYI LÁSZLÓ ÉS KÜRTHY GYÖRGY

adott időszakban összesen 42-szer. Korábban a Diadalmas asszony, a Három grácia, majd a Marica grófnő, a Régi jó Budapest, az Annabál, harmadik évben az Alexandra, A királyné rózsája, az Orlov aratott sikert. Az újdonságok közül több megbukott, pl. a Pompadour is, az Asszonyi által kedvelt magyaros daljáték-operettek - Mézeskalács, Juhászlegény, szegény juhászlegény..., Mátkaság - szintén. A klasszikusokat az első évadban az Ármány és szerelem 4, a másodikban a Hamlet 3 (ebből 2 délutáni ifjúsági előadás volt), a Zedtr király egy, majd 1926 februárjától a Grieg-zenével kísért Peer Gynt 6-szori előadása képviselte, az utóbbi bemutató országos hírre is jutott. Jelesebb külföldi írók művei alig tűntek föl; 1924. november 13-án a Savoir adaptálta Kreutzer-szonáta előadásán szinte üres maradt a nézőtér (az igazgató nyomban leszállította a prózai helyárakat, jóllehet évadjait általános helyár-leszállítással kezdte). A prózai darabok többségét a budapesti Belvárosi Színház programjából vették át. Az éjszakai előadásokon játszott csiklandós pikantériák 1-2-szer ha mentek, még Kürthy fellépésével is. Feltűnő sikert hozott viszont Zilahy Lajos Süt a napiz, 1924. tavaszán 15-ször ment két hónap alatt, hasonlóan a Harsányi Zsolt által Mikszáth-műbŐl átdolgzott A vén gazemberhez, amely 10-szer ment. Némi huzavona után Herczeg Ferenc engedélyezte A híd bemutatását (ha Kürthy rendezi, felügyeli, játszik benne), 1926 tavaszán két hét alatt 6-szor adták. Siker lett Fodor László Dr. Szabó Juci c. darabja is, amit az előbbivel majdnem párhuzamosan 11-szer játszottak el. A műsor adatai tükrözik a közönség ízlésének, igényének változásait, a mégoly nyomasztó dekonjunktúra közepette is érvényesült az ún. keresztény-nemzeti ideológia befolyása. A színészvilág és a (vidéki) színházi világ zaklatottságát mutatja, hogy a 3 évad idején a társulat évről évre kicserélődött. Asszonyi Lászlón és a feleségén kívül Danis Jenő és Hajsinek Rezső működött mindhárom évben a színházban. Zenét a 8. honvéd gyalogezred zenekara szolgáltatott, két karmestere - Weigele Oszkár és Gorrieri Ferenc - gyakran vezényelt az előadásokon. A második-harmadik évben itt játszott Koronkay Rózsi primadonna (1925/1926-ban mellőzték Patkós Irmával szemben) és Károlyi István, aki 1926. április l-jével, idő előtt távozott. Több kiváló művész tartozott egy-egy évig a társulathoz, így a pályáját itt befejező Dezséri Gyula (állandó vendégként) és Klenovits György; a pályáját itt kezdő Pataky Miklós, Radó Mária és Marczinka Vica; a hamarosan többre emelkedő Gulyás Menyhért, Molnár Aranka, Szemethy Endre, Szömörkényi Franciska. Igazi nagy nevek: Páger Antal 1924/1925-ben, Patkós Irma és Sziklai Jenő 1925/1926-ban. Págerné Gaizler Lola is tag volt, de csak 1925 tavaszán szerepelt rendszeresen, addig vendégeskedni járt. A később sikeres filmrendezővé vált Gertler Viktor 1923/1924-ben Gát-Gertler Viktor néven népszerű színésze az együttesnek, ugyanezen évadban szerződés nélkül, állandó vendégként Pécsett kezdte színészpályáját Turay Ida (még Turai Dusiként), több naiva-szerepet eljátszott. A PNSZ két régi, oszlopos tagja távozott el az élők sorából egymás után: 1925 decemberében Kozma István (tenorista), 1926 januárjában Károlyi Lajos (gazda-főtitkár). 336