Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)
ASSZONYI LÁSZLÓ ÉS KÜRTHY GYÖRGY
A rendszertelenül működő Pannónia Színpad 1924. február 10-én Kamaraszínház néven ismét játszani kezdett, szereplői részben a színház tagjai. Asszonyi 1925 októberében megkísérelte befogni a konkurenciát, maga indított kamaraesteket a Pannoniában, de alig kezdte - végük szakadt. Elég folyamatosak a délutáni ifjúsági és gyermekelőadások, az előbbiek nevelő tendenciáját megkérdőjelezte - hírek szerint - a kritikán aluli színvonal. Még a pécsi idényben sor került egy-egy nagykanizsai, ill. bajai vendégjátékra a szabad színészekkel, ez is a bevételt gyarapította. Szintén a bevételt és látogatottságot kívánták fellendíteni vendégművészek meghívásával. Eleinte a hagyományos keretek között: 1924 elején régi ismerősök: Komlós Vilmos, Máté Gyula, Tihanyi Béla jelennek meg; Hajdú Ilona, Hidasy Sándor operaénekesek és a nagyszerű tenorista, Pataky Kálmán (a Rigolettóban) az operaműsor színvonalát emelik; júniusban Rózsahegyi Kálmán szereplése két sikert még fokoz (Süt a nap, Vén gazember). A második évad végén parádés sorban lépett föl: Góth Sándor és Góthné Kertész Ella (Tolvaj, Három asszony), Rákosi Szidi (Vén gazember, Nagymama és Táncos Tar Veronika), Darvas Lili az új, ünnepelt csillag (Válóperes hölgy, Délibáb, Tüzek 2-szer, Sasfiók), Kiss Ferenc (juss, Árvácska), Varsányi Irén (Kék róka, Liliom), Honthy Hanna 3, Kosáry Emmi és Király Ernő 3, Lábass Juci 2 operettben. Az 1926-os tavasz baljós légkörében Kürthy György (A híd, Dr. Szabó Juci) és Titkos Ilona (Dr. Szabó Juci, Masa pénzt keres, Mienk az éjszaka) prózai fellépése mellett operettfenoméneket láthatott a pécsi publikum: Tisza Karolát 2-szer, Sarkadi Aladárt 2-szer, Rátkai Mártont 2-szer, Lábass Jucit 5-ször, Kosáry Emmit és Király Ernőt ezúttal 2-szer. De a közönség már értük sem tolongott, Rátkai Márton gázsiját csak külön segéllyel tudta biztosítani Asszonyi, aki sajátságos grandezzával próbált balsorsára rálicitálni. A vendégjátékok között az Operaház stagione-produkciói 1926. február-, március-, júniusban az operaműsort pótolták (egy Wagner-est, a Tosca, három vígopera, a Pillangókisaszony, a Sevillai borbély után a még tervezett Szöktetés a szerájból érdekődés hiányában elmaradt). Bohózat- és kabaréműsorral minden évben rendeztek vendégjátékot: a budapesti Vidám Színpad 1924 júniusában; a Terézkörúti Színpadtól Salamon Béla együttese 1925 és 1926 júniusában; 1926 áprilisában Rott Sándor kabaréja német nyelvű előadást is tartott; májusban az Andrássy úti Színház, júniusban Békeffy László együttese kabarézott, de már alig akadt közönsége. Komolyabb vendégjátéknak tarthatjuk pl. Brada RezsŐ-Hahn Alice (Manci) balett-estjét 1925 februárjában; a Renaissance Színház 2 előadását májusban; 1926 májusában a Fodor Oszkár vezette budapesti Thália Színház 2 előadását és júniusban a budapesti Nemzeti Színház négyszer ismételt Lgazi p«ssíó-produkcióját (Gréban művéből). Külön említendő az Alapi Nándor-féle Országos Kamaraszínház játéka 1926 júliusában (később nagyobb szerepük lesz a pécsi színházi életben); 12 előadásuk közül 7 estén magas irodalmi értékű műveket adtak elő. 337
